Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Évről évre növekszik a kereslet az európai földterületek iránt: a növény- és a biomassza termelés, a lakhatás, az infrastruktúra-építés és a rekreáció mind több helyet igényelnek, s egyúttal hatással vannak a környezetre, a biodiverzitásra és az ökoszisztémára.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) elemzése szerint a földhasználati változások magukkal vonják egy integrált stratégia kidolgozásának szükségességét, hogy ezzel – a fenntarthatóság elveinek megtartása mellett.– hosszú távon kiszolgálható legyen a különböző ágazatok területigénye.
A földhasználati egyezmény az EEA éves jelentésének – Az Európai Környezet – állapot és kilátások 2010 (SOER 2010)) – részeként jelent meg, magában foglalva 36 európai ország és mintegy 5,42 millió négyzetkilométernyi terület sorsát.
A városi területek és az infrastruktúra terjeszkedése felgyorsult:: a mesterséges területhasználat 3,4 százalékkal nőtt 2000-2006 között, ami messze meghaladta a tervezett értékeket az összes földhasználati kategóriában. Habár a termelési szektor csökkent, a növekvő biomassza-alapanyag termelés miatt a kihasználás intenzitása nőtt. A biodiverzitásban gazdag természetes és féltermészetes területek aránya folyamatosan csökken, igaz kisebb mértékben, mint 1990 és 2000 között.
A fölhasználat átalakulásának jelentős a hatása a környezetre, beleértve a talaj- és vízszennyezést, a szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátását. A táj széttöredezettsége és az élőhelyek pusztulása további nyomást gyakorol a biodiverzitásra. A probléma orvoslásához mindenképpen szükséges a különböző ágazati érdekek összehangolása, hogy növelhető legyen a társadalom jóléte – ehhez pedig integrált irányelvek megfogalmazását kell célul kitűzni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu