Kiürülnek-e az ólak?

Nagyon beteg a hazai sertéságazat. Ráférne a gyógyítás, jobb kondícióba kellene hozni – mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke. Legnagyobb probléma a takarmányár-robbanás: 70–100 százalékkal drágult a kukorica és a búza. Ezt alig lehet elviselni, egy hízón 5–8 ezer forint a veszteség, ezért felhagynak a hizlalással: leselejtezik a kocákat, korábban, olcsóbban adják el a malacokat és a hízókat. Főleg azok döntenek így, akiknek nincs földjük, így saját takarmányuk – ők a hazai sertéstermelés egyharmadát adják. Kilátástalan helyzetbe kerültek, nagy indulatok lakoznak bennük. A minap a Kossuth téren kisebbfajta tüntetést szervező Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke, Sákán Antal szerint jövő ilyenkor akár egymillió disznóval is kevesebb lehet az országban. Ez a mostani állomány harmada.

Akiknek van saját takarmányuk, azok túllendülhetnek a hullámvölgyön. Persze ez struccpolitika is: a gabonát eladhatnák 50-60 ezer forintért tonnánként, de ők most önköltségi áron etetik fel azt a sertéssel. Amit ma vesztenek, talán az állomány megmentésével később visszakapják.

Németh Antal szerint nem szabad veszni hagyni az ágazatot, bár akadnak, akik megkérdőjelezik létjogosultságát, mondván, hogy drágán termelünk. Nyilván nem tudunk versenyezni olyan országokkal, mint például Brazília, ahol évente kétszer aratnak, nem kell fűteni, olcsóbb a munkaerő, ráadásul komoly technológiai fejlesztések valósulnak meg. Ezek az országok el tudnák látni egész Európát olcsó hússal – de fagyasztottal, nem frissel. Ugyanakkor náluk gyakrabban előfordulnak állatbetegségek, gond van az állatvédelemmel és a higiéniával is.

Ezek a gondolatok is foglalkoztatták az érdekképviseletet, amikor a VHT elnöksége rövid és hosszú távú intézkedési tervet dolgozott ki, és amikor a VM-mel tárgyalt. Eredmény: a Vidékfejlesztési Minisztérium vállalta, hogy március 31-ig kifizetik a 2010. évi állatjóléti támogatásokat, hatályba léptette az állatbetegségek megelőzésére vonatkozó támogatásokról szóló rendeletet, és támogatást ad az állati hullák ártalmatlanításához is. Ezek együtt mintegy 10 milliárd forintot jelentenek az ágazatnak. Sőt ez az összeg az év végén nőhetne, ha nem jövőre, hanem még az idén kifizetnék a 2011. évi támogatásokat is, amire ígéretet tett a minisztérium.

A VHT szerint a sertéstartók és a fogyasztók helyzetén segítene, ha a 25 százalékos áfát az uniós átlagra, 10 százalékra csökkentenék, szigorú árfigyelés mellett, hogy a megtakarítás ne a kereskedőknél landoljon.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a fentieken túl javasolja egy állami és termelői tulajdonú Takarmány Alap létrehozását a piaci kockázatok kezeléséhez.

Ebből a kormányzat eddig azt teljesítette, hogy megkezdte a tavalyi állatjóléti, gyógyszer-támogatási pénzek kifizetését, valamint a kormány elé terjesztette az óriási vitát és ellenérzést kiváltó, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését célzó javaslatát. A VHT azért is harcol, hogy mintegy 15 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt kapjanak a sertés- és baromfitermelők. Ezt kimondottan takarmányvásárlásra kellene költeni, és az integrátorok, illetve a beszerző és értékesítő szervezetek kapnák (mert a szükséges fedezetet ezek tudnák biztosítani), de garantáltan tovább kellene adniuk a termelőknek. Ugyanakkor reklámkampányt kellene indítani annak érdekében, hogy az emberek a magyar termékeket keressék a boltokban. Ehhez is állami támogatásra lenne szükség.