Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Két, tolltépéssel is foglalkozó magyar libatelepet jelentett fel a minap a Négy Mancs. Csakhogy Magyarországon nem tiltott a tollfosztás, kereteit uniós és hazai jogszabályok biztosítják. Áll a bál tehát megint, a magyar Baromfi Terméktanács legalább olyan érdekes kérdéseket tett fel a Négy Manccsal kapcsolatban, mint az állatvédők beszámolója.
Kép: US 030808 Kiskunmajsa, 2003. augusztus 08. Tolltépés egy Kiskunmajsa környéki libafarmon. A libákat 8 -9 hetes koruktól 6 -7 hetente tépik, attól függően, hogy mikorra érik be a tollazatuk. A hízottliba és a nevelése során letépet toll döntő részét a nyugateurópai országokba exportáljuk. Az EU- ban az állatvédők ellenzik a libák tépését, de mivel Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a tépett liba előállítás terén, vélhetően a szigorú állattartási szabályok betartása mellett, továbbra is lehetősége lesz a gazdáknak e tevékenység folytatására. Képen: Zsákokba rakják a tollat. Fotó: Ujvári Sándor
A magyar baromfis szervezetek két hete figyelmeztetik a magyar víziszárnyas-tartókat, hogy legyenek óvatosak, kit engednek be telepeikre, ugyanis értesüléseik szerint a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kamerákkal felszerelkezve próbál a magyar libaágazatot lejárató filmeket készíteni.
A figyelmeztetést nem mindenki hallotta. Erről tanúskodik, hogy Marcus Miller, a Négy Mancs vezetője a Kossuth Rádiónak elmondta: sok magyar telepet ellenőriztek, de csak kettőben találkoztak – szerinte – illegális tolltépéssel. Ezek ellen a szervezet feljelentést tett.
Az nem derült ki a tudósításból, hogy hol jelentették fel és milyen alapon a telepeket. Magyarországon ugyanis az uniós és a magyar jog szerint legális a tolltépés, persze megfelelő körülmények között. Ezért is lehet kérdés, hogy az állatvédő szervezet, hol, s mire alapozva tett feljelentést.
A Négy Mancs mostani akciójára igen hevesen reagáltak a baromfisok, ami nem véletlen, mivel ez az a szervezet, mely korábban a magyar libamáj ágazatnak okozott több tízmillió forint kárt, veszélyeztetve mintegy tízezer magyar család megélhetését.
A Baromfi Terméktanács ma kiadott közleménye szerint „Egy ilyen agresszív, militáns állatvédő szervezet működésében és annak jogszerűségében több kérdés is megválaszolásra vár. A kérdések felsorolása előtt ki kell jelenteni, hogy Magyarországon a tollszedésnek évszázados tradíciói vannak, az ezzel kapcsolatos tevékenységünket mind az EU, mind a nemzeti jogrendünk elfogadta, így ennek folytatása megkérdőjelezhetetlen.
A terméktanács szerint néhány fontos kérdést kellene tisztázni egy „Magyarországra vissza-visszatérő állatvédőnek mondott” szervezet működésével kapcsolatban:
1, Elfogadja-e vizsgálódásának jogalapjaként az Uniós és a nemzeti jogrendet?
2, A haszonállatok állatvédelméhez (libák, kacsák, tojótyúkok tartása) rendelkeznek-e megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlattal, ha igen, azt hol szerezték és ez hol van dokumentálva?
3, Kijelentéseik miatt vállalnak-e anyagi és erkölcsi felelősséget, a bizonyított károkozások miatt hajlandóak-e az adott ország joghatósága előtt felelni?
4, Folytatnak-e az adott országban tényleges állatvédelmi tevékenységet és ezt hogy tudják dokumentálni?
A terméktanács szerint át kellene tekinteni az EU parlamentnek a civil szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozását, melyből ki kell zárni a szélsőségeket minden lehetséges eszközzel. Így azok az agresszív állatvédő szervezetek, amelyek most fekete listákkal zsarolják a termelőket és a vágó-, feldolgozó üzemeket - önmaguk kerüljenek feketelistára.”
A magyar állatvédők közül Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a Négy Mancs most ismét etikátlan módon keresi meg a magyar gazdákat, és várhatóan egy újabb lejárató kampányra készül a magyar agrárium ellen – erről az MR1-Kossuth Rádió számolt be. Hangsúlyozta: léteznek egységes, egész Európára érvényes állatvédelmi útmutatások, ám a jogalkotás, a paragrafusok betartatása és annak ellenőrzése alapvetően tagállami hatáskör, ezért nem érti, hogy a Négy Mancs - amennyiben kétségei vannak a tollszedéssel kapcsolatban - miért nem keresett meg egyetlen magyar állatvédő szervezetet sem. A Fehér Kereszt például az összes korábbi, az állattenyésztést érintő állatvédelmi kérdésben helyt állt, ezért érthetetlen számukra az, hogy ezúttal is elmaradt a kapcsolatfelvétel - tette hozzá.
A konzultáció hiányát emelte ki a Tollszövetség elnöke is. Baradács László hozzátette: évek óta hangoztatott érveiket figyelmen kívül hagyják a radikális szervezetek. Ilyen például az, hogy évente körülbelül 150 millió takaró készül a világon, és ha a toll helyett szintetikus anyagokat használnának, annak lényegesen nagyobb lenne a környezetterhelése, mint a mostani rendszernek. A párbeszédre azonban eddig sem hajlott egyik állatvédő szervezet sem, márpedig az egyoldalú diktátumok nem oldják meg a helyzetet, mondta Baradács, hozzátéve, hogy bármikor készek az észérvek ütköztetésére.
A műsorban Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő is megerősítette: Magyarországon a tollszedés legális, engedélyezett és nagyon szigorú szabályokkal alaposan körülépített tevékenység. Ha ezeket az előírásokat betartják, a libák, de a libatartók is védettek maradhatnak- tette hozzá a szakember.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu