Aki keres, talál talál is? GM-ügy folytatásban

Januártól már alkotmánysértést követtek volna el azok a cégek, amelyek genetikailag módosított (GM) vetőmagvakkal szennyezett szója- és kukorica-szaporítóanyagot hoztak forgalomba. Az új alkotmány leszögezi, hogy Magyarország tiltja a GM-technikák köztermesztésben történő alkalmazását.
Márpedig most Hajdú-Bihar, Baranya, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 700 hektárnyi szója-, illetve kukoricaállományt tárcsáztak be a talajba állami parancsra. A hatóságok március óta ellenőrzik a vetőmagokat, azt vizsgálják, hogy megfelelnek-e az előírásoknak. Néhány tételről kiderült, hogy nem. Eddig elég volt egy uniós országban kiállított bizonyítvány arról, hogy az adott vetőmag megfelel az EU-s szabályoknak, és már szállítható is volt mind a 27 tagállamba. Eddig Magyarországon senki nem vizsgálta újra e tételeket.

Most igen. Ki is derült, hogy egyes zsákok genetikailag módosított vetőmagvakat is tartalmaznak. A vizsgálatok még tartanak, mert a kijelölt hatósági labor lassan halad a munkával. Ez az oka annak is, hogy a vetőmagtételek ellenőrzésre leadását követően két és fél hónappal derült ki, hogy baj van. A mostanában kiszántott, betárcsázott szója- és kukoricatáblákról állítja a hatóság, hogy normál hibrid vetőmagok közé belekeveredett néhány GM-es is. A hivatalos hír szerint Pioneer és Monsanto magvakat azonosítottak, e két cég az egyik legnagyobb GM-termék-előállító és -forgalmazó a világban. Ráadásul ők a magyar vetőmag-forgalmazás meghatározó szervezetei is, a Pioneer a piac 35 százalékát ellenőrzi.

Hétszáz hektárt tehát felszámoltak, lapunk számításai szerint a kár 300-400 millió forint lehet eddig. Ennek egy részét a világcég, másik részét az állam téríti meg. A Pioneer emellett azonban vitázik is: szerintük a vádak megalapozatlanok, a vizsgálati labor nem akkreditált, a kimutatott GM-szennyezés 0,1 százalék alatti, ami bőven alatta van a nemzetközileg elfogadott szintnél, ráadásul állításuk szerint a második vizsgálat már negatív eredményt hozott, s a saját elemzésük sem talált a vetőmagtételekben GM-es magvakat.

A vita és az eset azonban az első pillanatban véltnél sokkal mélyebb problémákat is felvet. Kérdés például, hogy miként kerülhet világcégek vetőmagvai közé „idegen anyag”. Ha mégsem történt ez meg, akkor miért mutatta ki azt a magyar laboratórium? Ha a világcég saját vizsgálata szerint nincs szennyezés, akkor miért fizet ki több százmilliót gazdálkodóknak, akik kénytelenek voltak megsemmisíteni az állományt? Ha tényleg nem akkreditált a magyar labor, akkor miért nem az, s miként lehet a vizsgálataira hagyatkozni? Most kezdték ellenőrizni a vetőmagtételeket, s máris ilyesmire bukkantak – akkor mi zárja ki, hogy évek óta nem fordult elő hasonló szennyezés, s hogy az elvileg GM-mentes magyar növénytermesztés már korábban nem „fertőződött”? Mennyi kerülhetett még ki a földekre, amire csak a virágzást követően derül fény?

Március 1-jétől kell állami ellenőrzést végezni a vetőmagvaknál. Egymillió hektár feletti vetésterület esetén az ellenőrzés hónapokig eltarthat, de ha csak két hetet is késnek a hatóságok, a kukorica már virágzik – ahogy már most is bőven hányják a címert a korai hibridek országszerte –, és akkor kikerül a módosított gén a virágporral a környezetbe.