Jól fizetnek az idén a gyümölcsökért

Kiválóan zártak a cseresznyetermesztők – tudtuk meg Szukics Józseftől, a Magyar Agrárkamara alelnökétől. A gyümölcs exportjának határa a csillagos ég volt, különösen, ha 26-28 milliméternél nagyobb méretűt tudtunk kínálni. Jellemző, hogy a kiviteli ár látványosan elszakadt a belfölditől, az előbbiért 40-50 százalékkal többet lehetett kapni. A jövő egyértelműen a nagyobb gyümölcsű fajtáké – hangsúlyozta a szakember.

Mivel a költségek felét a betakarítás teszi ki, olyan telepítések kellenek, amelyekről könnyebben és gyorsabban betakarítható a termés. Vagyis a földről szedhető, törpe alanyú, intenzív ültetvényeket kell kialakítani. Az utóbbi években elfeledkeztünk a diákmunkáról, márpedig egy ilyen szüretbe a diákok is bátran bevonhatók. (Az ausztráliai cseresznyeültetvényeken például amerikai és helyi egyetemisták szedik a gyümölcsöt, és annyit keresnek vele, hogy fél évig gondtalanul élhetnek.)

Régen nem állt így a zászló a meggytermesztőknek: az ipari meggy kilójáért 240, az orosz piacra előkészítettért pedig 300 forintot kapott a Fresh Fruit TÉSZ – tudtuk meg Juhos Csaba elnök tájékoztatójából. Aki szerint sajnos most ismét a régi nóta járja: a termesztők közül sokan megint annak a fölvásárlónak adják a termést, aki többet kínál érte vagy számla nélkül fizet. (folytatás!)

Most örülnek a termesztők a 240-260 forintos kilónkénti meggyárnak, de félő, hogy ezt a ma keresett pénzt két-három évre kell beosztaniuk – figyelmeztetett Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) csonthéjas­bi­zott­sá­gá­nak elnöke. 120-140 forintnál olcsóbban soha nem lenne szabad odaadni a meggyet, mert akkor talán kiegyenlítődne az egyes éveket jellemző, sokszor egészen nagy áringadozás.

Az ipar nem várhat a kieső termésre, megbízható szállítókra lenne szüksége – nyilatkozta Apel Margit, a Siófoki Eckes Kft. műszaki igazgatója. A beszerzési bizonytalanság is oka annak, hogy a legnagyobb hazai gyümölcslégyártó tíz százalékkal csökkentette a termelését (ami egyébként arányban áll az egész iparág visszaesésével). Jellemző, hogy gyakran azok a termelők keresik meg a céget, akiknek visszajött a meggye Németországból. A Sió egyébként 150 forintot fizet a lémeggy kilójáért, és már három éve fáradozik azon, hogy kialakuljon itthon is olyan ipari céltermesztés, amire bizton számíthat.

A tervezettnél 30 százalékkal kevesebb kajszira számít a FruitVeB (de a várható termés háromnegyedére van kilátás szilvából és őszibarackból is). A helyzetből következően a vevők most annak is örülhetnek, ha egyáltalán kapnak kajszit – vélte Pór József, aki egy 14 hektáros termő kajsziültetvény tulajdonosa a Balaton déli partján, és kilónkénti 300 forintos nagybani piaci árral indította a szezont. A teljes magyar termés sem esik nagy súllyal a latba a nemzetközi piacon – mondta Szabó Zoltán, a balatonvilágosi Balaton Fruit Kft. ügyvezetője, a FruitVeB társelnöke, így az árak alakulásában is nagyban függünk attól. A cégnek most igen jó áron, 2 euróért sikerült eladnia az első termései javát, de a műanyag dobozba csomagolt kajszijáért például 2,6 eurót kapott.

A tavalyinál nagyobb mennyiség szüretére van kilátás málnából Nógrád megyében, ám a gyümölcs minősége csak közepesnek mondható – tudtuk meg Schmidt Szilárdtól, a berkenyei Faluszövetkezet vezetőjétől. Aki szerint mivel a világpiacon csökkent a málna ára, így a termelőknek is kevesebb jut kilójáért: a Fertődi fajtakör fajtáiért 400, a Malling Exploitért pedig 350 körüli összeget fizetnek.
A Faluszövetkezet által termelt gyümölcsöt egyébként Svédországba és Franciaországba viszik.