Beszállna az állam az élelmiszeriparba! - Brüsszel dönt a magyar áfaügyben

– Kezdjük a pénznél! Nyár óta nem hallani arról, hogy változna a mezőgazdasági termékek adózása. Lekerült a napirendről az áfakérdés?
– Nem került le, valamit ugyanis tennünk kell! Piaci becslések szerint a gabonánál, olajos növényeknél, a zöldségféléknél 20-30 százalék, bornál 30-40, a húsoknál 40 százalék a feketegazdaság aránya. Ez több százmilliárdos adókiesést jelent, a szabályosan működő gazdálkodóknak pedig versenyhátrányt okoz.

– Több éve fel-felmerül ez, aztán nem történik semmi, sőt jövőre 27 százalékra nő az áfakulcs!
– Három adópolitikai kérdést vizsgáltunk. Megnéztük, mivel járna, ha a 18 és a 25 százalékos áfakulcsú élelmiszereknél 5 százalékra menne le az áfa. Kiderült, hogy ezzel évente 240 milliárd forint hiányozna a büdzséből. Az élelmiszerek áfájának csökkentésére költségvetési okokból nincs mód. A másik eszköz az adóhatóság feketepiac elleni hatásosabb fellépése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az egyes termékpályák képviselőivel felmérte, hol milyen pontok a „legszennyezettebbek”, és megkezdte ezek felszámolását. A harmadik, amivel kezelni lehet a feketegazdaságot, az a fordított áfafizetés bevezetése egyes ágazatokban. Tudjuk, hogy ez sem csodaszer, de nagyon komoly áfacsalásokat meg lehet vele akadályozni. A bevezetés Brüsszel engedélyétől függ.

– Elküldték már az erről szóló magyar igényt?
– Az Európai Bizottság felé a bejelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálja, ők folyamatosan egyeztetnek, most véglegesítik a kiküldendő kérelmet. A gabona- és olajosnövény-termékpályán, valamint további vizsgálatok után a zöldség-gyümölcs termékpályán javasoltuk ennek az adózási technikának a bevezetését. A fordított adózásról tudni kell, hogy kizárólag áfaalanyok közötti ügyletekben és csak átmeneti időre alkalmazhatja az ország, azokon a termékpályákon, ahol a termelő és fogyasztó nem áll egymással közvetlen kapcsolatban. Bevezetése elsősorban olyan csalástípusok ellen lehet hatékony, ahol a gabona felvásárlója a tovább értékesített áru után fizetendő áfa befizetése előtt eltűnik vagy csődbe megy. A számla alapján viszont a tőle vásárló jogosult a meg nem fizetett adó levonására. Eredményes lehet az álexport és az olyan körhintacsalások ellen is, amelyek során az áru értékét sorozatos fiktív értékesítésekkel növelik, majd a végén az eladó az adó megfizetése nélkül eltűnik.

– A laikusoknak nem tűnik fel így télen, de valójában az évszázad aszályát nyögjük. Mit lát ön?
– Gond van, de nem akkora, mintha tavasszal vagy nyáron jött volna a szárazság. A növények nagy részét már a betakarítás előtti fázisban érte a szárazság, az őszi vetésű növényeknél viszont problémát okoz. Az augusztus végén, szeptember elején elvetett repce felével baj van. Az őszi árpa, búza vetését befejezték, e növényeknél a decemberi csapadék is segíthet – feltéve, ha nem lesz nagy hideg.

– Mekkora lehet a kár?
– Csak jövő ősszel derül ki, hogy egy-egy üzem eredményességét mennyire befolyásolta a mostani csapadékhiány. A téli hóviszonyok, a tavaszi vetések nyújtotta lehetőségek pótolhatják a mostani kieséseket. Itt kell megemlítenem a januártól hatályos mezőgazdasági kockázatok kezelésére vonatkozó törvényt, melyet a napokban fogadott el az Országgyűlés. A kétpilléres kockázatkezelési rendszer a növénytermesztők és a kertészek kárát mérsékelheti. Az eddigi 4 milliárd helyett 8 milliárd forint lesz a termelők és az állam által finanszírozott kárenyhítési alapban. Ugyanakkor a biztosítótársaságokat bevonva sikerült egy másik pillért is kiépíteni: a termelők üzleti biztosítási díjához maximum 65 százalék erejéig hozzájárulhat az állam.

– Az állattenyésztésben évtizede tart az „aszály”, másfél év alatt nem sok minden változott, kivéve az árakat, melyek a tej- és sertéshiány miatt növekednek már fél éve.
– A másfél év alatt a zuhanás mértékét próbáltuk csökkenteni. A nemzeti támogatások 60 milliárd forintjából 50 milliárd forintot a különböző állattenyésztési ágazatok megsegítésére költünk. Pénz igényelhető az állatbetegségek megelőzésére vagy állatihulla-elszállításra.
Természetes, hogy amiből nincs jövedelem, azzal nem foglalkozik a gazdálkodó. Senki nem fog állatot tartani azért, mert azt mondjuk, hogy milyen fontos lenne fejleszteni az ágazatot. Az árakat és költségeket sajnos nem Magyarország, nem a hazai sertéstartók vagy tejtermelők határozzák meg. Az összefogás, az együttműködés ad lehetőséget a talpon maradáshoz. Egyébként az állattartást segíti a most kiírt 64 ezer hektárnyi állami földbérleti pályázat is, ahol előnyt élveznek az állattartásra vállalkozó jelentkezők.
A gabona ára évek óta magas, a takarmányozás pedig 60-65 százalékban határozza meg sok állatfajnál a költségeket. Drágul az energia, a munkaerő, nőnek az állat-egészségügyi költségek. A húsárakat alig lehet emelni, a magyar vásárló nagyon árérzékeny. Ugyanakkor biztató jelek is vannak: komoly a hazai igény a magyar árura. Sokat számít a marketing, melyre bizonyíték az idei dinnyefogyasztást ösztönző, sikeres akció. Amit mi tehetünk, megtesszük: áttekintettük az ágazattal kapcsolatos jogszabályokat is, próbálunk minden olyat kiszűrni, mely feleslegesen nehezíti az állattartást.

– Például az önkormányzati rendeleteket, melyek megtiltják a sertések tartását a falvak bizonyos központi körzeteiben?
– Például, de hasonló problémák vannak a környezetvédelmi szabályozásnál is. Most is dolgozunk az átfogó Nemzeti Vidékstratégián, ennek fontos része az állattenyésztés. A kormány elé kerülő sertésstratégiában leírtuk, hogy mit is lehet tenni. Fejlesztési, piacépítési és szabályozási feladataink vannak, amelyek együttes végrehajtása jelenthet előrelépést az ágazatnak.

- Lesznek-e jövőre a termelőket segítő új állami támogatások?
Igen. Ám mielőtt rátérnék, hogy milyen jogcímek indulnak vagy folytatódnak 2012-ben, tisztáznunk kell: 2012-től az uniós rendelkezések miatt szűkül a korábbi években megszokott nemzeti kiegészítő közvetlen, ún. top-up támogatások lehetősége, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. A közösségi jogszabályok azonban lehetővé teszik, hogy nemzeti SAPS borítékunk (ami teljes egészében uniós forrás) 10 százalékát, azaz évi közel 40 milliárd forintot érzékeny ágazatok különleges támogatására fordítsuk. E különleges támogatások várhatóan 2014-ig tarthatók fenn, amikor is a tervek szerint életbe lép az új Közös Agrárpolitika (KAP).
A 10 százalékos keret terhére már működik, s jövőre is folytatódik a tejágazat különleges, termeléshez kötött támogatása, évi durván 13 milliárd forintos kerettel, valamint a dohány és zöldség-gyümölcs ágazatok számára készült szerkezetátalakítási program. Fontos itt megemlíteni - bár nem a közvetlen támogatások közé tartozik - az ÚMVP keretében meghirdetett, a tej ágazat számára elérhető állatjóléti támogatást is, amelynek ötéves kötelezettség-vállalási idejére rendelkezésre állnak a szükséges EU-s és nemzeti források.
Fentieken túl tervezzük- szintén a 10 százalékos elkülönítés segítségével – az úgynevezett Kérődző Szerkezetátalakítási és Fejlesztési Program elindítását, ami a húsmarhatartók és a juhtartók számára lesz elérhető, évi több mint 13 milliárd forintos kerettel. A kérődző programnak termeléstől elválasztottnak kell lennie, de a támogatási jogosultságok megállapításához egy igen közeli, gyakorlatilag 2011. évi bázist vehetünk alapul. Jövő év elején indul a különleges rizstámogatás is, ami a különleges tejtámogatáshoz hasonlóan termeléshez kötött lesz.

– Évek óta halljuk, hogy a foglalkoztatás növelésének egyik záloga a mezőgazdaság. A gépesített szántóföldi növénytermesztés, a költségérzékeny állattenyésztés nem igazán tud sok tízezer, netán százezer embernek új munkahelyet adni. Akkor hol lehet ennyi új állást létrehozni?
– Reméljük, hogy az említett ágazatokban is új munkahelyek jönnek létre, emellett Magyarországnak óriási lehetőségei vannak a kertészet területén. Ez pedig a termálvízre alapozott termesztés. A zöldség-gyümölcs szektor előnye, hogy korlátlan mennyiségben állíthat elő és exportálhat terméket. Az ágazat a jelenlegi 2,5 millió tonna árunál egymillió tonnával több zöldséget és gyümölcsöt is termelhetne évente. Ehhez két dolgot kell biztosítanunk: fejlesztési lehetőséget és szabályozottabb piaci és termelési feltételeket.

– A termálvíz agrárcélú felhasználásának ésszerű korlátozására gondol?
– Igen. Azt szeretnénk, ha a termálvíz-visszasajtolási moratórium – ami 2012. december 31-én lejár – meghosszabbodna. Ez egyelőre átmeneti intézkedés lehetne, a végleges megoldást még keressük a szakemberekkel. A termálvízhasználat bonyolult ügy, úgy kell eljárnunk, hogy a fenntarthatósági szempontok ne sérüljenek, de adjunk teret az ország mezőgazdaságában legkomolyabb kitörési pontot jelentő üvegházi termesztésnek.

– Tegyük fel, hogy minden a tervek szerint alakul, vagyis több lesz az állat és a zöldség-gyümölcs is az országban. Ezt jó lenne feldolgozni itthon és értékesíteni is a bel- és külpiacokon, de a honi élelmiszeripar enyhén szólva gyengélkedik. Mit lehet e téren tenni, mert közvetlen támogatásra az uniós szabályok miatt alig van lehetőség?
– Most vesszük számba a nem működő feldolgozókat, főként a tej-, hűtő- és konzerviparban. Megnézzük, hol mit lehetne tenni. Elképzelhetőnek tartok egy állami kockázatitőke-bevonást e cégek talpra állítása érdekében. A termelői érdekeltséget, tulajdonlást segítenénk, mert ahol ez ma néhány helyen létezik – például a székesfehérvári Alföld Tejnél –, ott nyílik lehetőség az alapanyag-termelés jövedelmező integrálására is. A piacok megvannak, és újakat is keresünk keleten, az arab világban vagy Oroszországban.