Új színt hoz a honosított ausztrál!

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy a barramundi nem keverendő össze az ismertebb barrakudával. Utóbbi egy tengeri nyilascsukaféle, melynek húsa többnyire mérgező, így nem is fogyasztják. A barramundi húsa viszont igencsak ehető! Ahogy Európa legnagyobb barramundi tenyésztője Borbély Gyula, a Jászkiséri Halas Kft. ügyvezetője az éttermek versenyén beszámolt róla, az asztrálból magyarrá tett hal húsa szálkátlan, a hazai süllőiéhez hasonlítható állagú, de talán annál szaftosabb és a boltokban is egyre több helyen kapható, ráadásul a süllőnél olcsóbban kínálják. A kifejlett halak Ausztrália partjainak tengervízében élnek, szaporodnak, majd a kikelt kishalak felúsznak az édesvizű folyókba, ahol 3-4 kilós korukig élnek, majd ivaréretté válva elindulnak a tengerekbe. Ekkor mindegyik egyed hím, a tengerben az ott élő, náluk jóval nagyobb – akár 50-60 kilósra is megnövő - nőstényekkel leívnak, majd maguk is nőstényekké alakulnak.

Nos, éppen ezt az érdekes egyedfejlődést használják ki Borbélyék: nagy, termálvizű medencékben tartják a növendék halakat, aztán 30-40 dekás korukban értékesítik egészben, illetve a nagyobb példányokból filéket készítenek, s azt adják el. Érdekesség, hogy a szaporítás is itthon történik, nagy sós vizű medencékben vannak a tenyészállatok. Az üzemszerű termelést nem egyedül Borbélyék találták ki, hanem egy konzorcium, amelynek ő a vezetője,de tagja a Halászati és Öntözéses Kutatóintézet, a Debreceni Egyetem, és a gödöllői Szent István Egyetem. A hal nem csak finom, hanem egészséges is: óriási ómega 3 zsírtartalma van, ami az érrendszer karbantartásában, hormonháztartásunkban játszik központi szerepet.

De nézzük, mit is kezdtek e hallal, illetve filéjével szakácsaink!
A versenyben a gödöllői Kiskastély Étterem, a Szélkakas Étterem, az Erzsébet Királyné Étterem, illetve a szadai Szűcs fogadója vett részt. Elsőként a Szélkakasban kezdtünk – mármint e sorok írója, mint a szakmai mellett működő sajtózsűri elnöke is részt vesz a 2010. augusztusa óta zajló versenyben.

Csapjunk a közepébe! A megmérettetés ötletgazdája, az Aranyponty Zrt., tulajdonosa és vezetője lévai Ferenc vezette szakmai zsűri a gödöllői Kiskastély Éttermet juttatta tovább a következő fordulóba. A polgári hangulatot idéző étterem menüje a következő volt: csicsóka-paradicsom krémleveles barramundi csipsszel, és barramundi filé újhagymás tejszínes kucsmagombás mártással. A leves végeredmény két leves volt egy tányérban. Az első hallásra lehetetlen feladat teljesíthető: a tányér egyik felén a fehéres krémes csicsóka-krémlevest, másik felén pedig az olaszos ízesítésű piros paradicsomlevest tálalták. A két leves elég sűrű volt ahhoz, hogy ne elegyedjen egymással, s a ropogósra sütött, vékonyra szelt halcsipsz fantasztikusan egészített ki a két leves ízét. A fő fogás egyszerű ízék harmóniájára alapozott a barramundi filé kucsmagombás mártással.

A sajtó zsűritől pedig a szadai Szűcs Fogadójának tulajdonosa, Szűcs Sándor vehette át az elismerő oklevelet és a serleget az egyszerűen, ugyanakkor látványosan elkészített zöldséges barramundi batyuban elnevezésű ételért. Ennek lényege, hogy egy leveles, vagy rétestésztába fogták össze a lesütött halszeletet, melyre a tejszínes zöldségragút halmozták. (Ebben hajszálvékonyra vágott pritaminpaprikák, póré volt fűszeres tejszínnel összefogatva.) Ezt sütőben megsütötték, közben reszelt burgonyát terítettek két kislabda méretű fém szitaszűrőbe, majd olajba mártva ropogósra sütötték. Így egy fészek forma jött létre, melyet a kisült halas batyu tetejére illesztettek, s bele – hínár gyanánt – forró olajban ropogósra sütött petrezselyem zöldje csokrot helyeztek. Igen dekoratív látvány ötvöződött nagyon finom ízekkel és illatokkal!

Különdíjat kapott a Szélkakas Étterem és az Erzsébet Királyné Étterem.