Egyes élelmiszerek 10-15 százalékkal lesznek drágábbak

Olyan helyzet alakult ki néhány év alatt, hogy az ország nem képes megtermelni annyi tejet, sertést, gyümölcsöt, zöldséget, amelyre szüksége van. Ezért ezekből – nem csak választékbővítés miatt – külföldről kell behozni készleteket, amelyekért legtöbbször euróval, dollárral fizetünk. Ha romlik a forint – márpedig tavaly szeptember óta ezt szenvedjük, akkor egy szint után már nem éri meg a kereskedőknek behozni a korábban viszonylag olcsón beszerezhető élelmiszert, élelmiszer-alapanyagot. Jó példa erre a sertés. Bő húsz éve még több disznó röfögött az ólakban, mint ember élt az országban, ma jó ha találni 3 millió sertést. Viszont ennél többet eszünk meg és exportálunk egy évben. A behozott állatok és hús aránya nagyjából 30-35 százalék volt tavaly. Most ez csökkent le 10-15 százalékra, a húsiparnak kevesebb az alapanyaga, ezért keresi a magyar disznót. Ennek ára szépen fel is kúszott: míg egy éve 290-300 forint volt egy kiló élő sertés ára, most 400, de akad 450 forintos ajánlat is. Mi történt? Az olcsó import – mert nincs ilyen! - nem képes letörni a magyar belső árakat, a disznó meg kevés, így drágul. Ennek megfelelően aztán a több hónapja tartó folyamat végén megjelenik – néhány héten belül – a boltokban is a gyenge forint hatása: drágulnak a húsok és a húskészítmények.

Nem okoskodik jól, aki a laposkát csirkecombbal akarja kiváltani! Mert a baromfi is drágul! Nem csak azért, mert a két húsféleség ára általában szorosan követi egymást, hanem azért is, mert a gyenge forint miatt igen keresett a magyar csirke, pulyka Európában. Ugyanis az előbb vázolttal ellenkező előjelű mozgás is igaz: a gyenge forint miatt sokkal többet kap az ember a termékért, mint korábban, vagy mintha itthon adná el. Így aztán ilyenkor felpörög a mezőgazdasági alapanyag és élelmiszer kivitele is. Húsvétig várhatóan kisebb mértékben, de több ütemben emelkedik a baromfitermékek ára: a csirkemellfilénél elérheti a 8-10, míg a farhátnál a 3-5 százalékot. Persze a költségek is emelkedtek az utóbbi időben, a gázé, a csatornáé, az élelmiszer-vizsgálaté, a munkabéré, a takarmányé, a 27 százalékos áfát már említeni sem szükséges.

Ahogy arról a múlt héten lapunk már beszámolt, drágább lesz a kenyér is. Itt már februártól várható a pékek áremelése, egyes információk szerint akár 10 százalékos drágítás is elképzelhető. Az áremelés itt egyértelműen a költségnövekedésnek tehető be, ugyanakkor a liszt ára nem változott mostanság, a tavalyi csúcshoz képest a boltokban 20-40 százalékkal csökkent, és a nagy tételekben vásárlóknál sem tapasztalható más.

A sorból nem maradhatnak ki a tejtermékek sem! Itt a baromfiéhoz és a sertéshez egyaránt megtalálható okok miatt éles a helyzet: egyrészt nincs elég tej, másrészt a gyenge forint fűti az exportot. Azaz a néhány évvel ezelőtt kivágott/eladott tehenek teje hiányzik most, ugyanakkor az olaszok, görögök viszik a tejünket, mint a cukrot. A gyenge forint miatt már 100-105 forintot is adnak egy literért, s kamionszámra viszik a tehenészetekből. Ami nem kerül a hazai tejiparosokhoz, az hiányzik is az üzemekből. Ez egyébként is drágítaná a termelést, de a tejárak is egyre feljebb kúsznak. Hogy a boltokban ebből mi látszik? Sok még nem, ugyanis itt még működik az import árletörő szerepe: valami csodával határos módon a kereskedők még mindig képesek olcsóbban kínálni a külföldi tejet, sajtot, joghurtot, mint a magyart! Mindenesetre a hazai feldolgozók a minap 5 százalékos drágítást látnának jónak.

Mivel főzünk? Olajjal, zsírral – eddig. Úgy tűnik, azonban, hogy mindkettőről le kellene szokni. Nem az egészséges életmód miatt, hanem az árukat láttán! Ma egy liter étolaj 450-500 forint, egy kiló zsír 500-800 forint (az olcsóbb a lengyel és a német!) A zsír árát a disznóhiánnyal lehet magyarázni, az étolajét pedig a napraforgóéval. Amelyből ugyan tavaly viszonylag sok termett, ára mégis magas, és pedig a repce miatt! És az is marad, mert a repcével baj lesz idén: a fele ki sem kelt, ami meg igen, az meg a mostanáig tartó meleg tél miatt túlfejlett – akad hely, ahol már virágzott is! –, vagyis nyár elején a szokásos fele jó ha megterem. Emiatt drága lesz, s ez viszi magával a napraforgó árát is. Ebből meg nem lehet olcsóbb étolajat csinálni.

Hogy a búzával az a kenyerünkkel mi lesz? Az évszázad aszálya miatt a vetés gyenge, a most jött csapadék jót tesz, és akár egy közepes termés is elképzelhető. Az árak alakulását viszont a világpiac, azon belül az európai helyzet határozza meg. Majd. Most a magas árak tartásával lehet számolni, avagy nem lesz olcsóbb a liszt sem, a kenyér sem.
Mindezt összevetve az idén nyárig szinte biztos, hogy az élelmiszerek 10-15 százalékkal drágulnak.