Mégsem kell félteni az akácot az uniótól!

A jegyzék összeállítása kapcsán a Bizottság egyértelműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy elsősorban azokra az inváziós, idegenhonos fajokra kíván koncentrálni, amelyek még nem jelentek meg az Unió területén, illetve még inváziójuk kezdeti szakaszán állnak. Így az akác vélhetően fel sem kerül e listára.

Igaz, várhatóan a jövő év elején lép életbe az Európai Unió özönfajok szabályozására vonatkozó rendelete, a fajlistát azonban a tagországi egyeztetéseket követően várhatóan csak egy évvel később állítják össze - mondták el a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) az MTI kérdésére. Az Európai Bizottság által, több éves előkészítő munkát követően, a múlt év szeptember 9-én bemutatott "Az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról" szóló rendelet-javaslatát plenáris ülésén, nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament. A rendelet elfogadásáig még hátra van az Európai Tanács jóváhagyása, mely júniusban várható. Ezt követően a rendelet 2015. január 1-i hatállyal léphet életbe.

Az idegenhonos özönfajokra megalkotott átfogó jogszabály számos szakterületet érint, például a természetvédelmet, a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, a növénytermesztést, erdőgazdálkodást, halgazdálkodást, az egészségügyet. A rendelet célkitűzése: az európai szinten évi 12 milliárd euróra becsült károk enyhítése, amit a nem őshonos, inváziós tulajdonságokkal rendelkező állat- és növényfajok okoznak. Ezek amellett, hogy a biológiai sokféleséget, a természeti értékeket rombolják, gazdasági és egészségügyi károkat is okoznak.

A rendelet még elfogadásakor sem fog fajlistát tartalmazni, mely kijelölné azokat az unió számára veszélyt jelentő fajokat, amelyek ellen elsődlegesen kell majd védekezni, fellépni. A jegyzék első változatának elfogadását a rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül, azaz a jövő év végére ígéri az EU Bizottsága. Ezt azonban még a tagországok szakértőinek egyeztetése előzi meg. A tagállamoknak - így Magyarországnak is -, lesz beleszólása a jegyzék összeállításába és minden további változtatásába is.

A leghatékonyabb intézkedéseket a még invázió előtt álló fajokra lehet hozni, például kereskedelmi korlátozásokat, a terjedési útvonalak felderítését és felszámolását megvalósítani. Az unióban már széles körben elterjedt idegenhonos inváziós fajok kezelése esetében elsősorban a további terjedésük lassítását, valamint megállítását célzó intézkedések meghozatala lehet a reális cél.

Az európai szinten is jelentős, idegenhonos inváziós fajok kezelésének problémáját uniós szinten, a tagország közti együttműködés erősítése révén orvosló rendeletben előírt feladatok teljesítése minden érintett szakterületen kedvező hatást eredményez - vélik a szakértők. Mindez hosszabb távon ugyanis jelentősen csökkentheti az inváziós fajok elleni védekezésből eredő anyagi ráfordítást - tartalmazza a tájékoztatás.