Még kérdéses, mennyit fizetünk az osztrák bankpapírért

A kormány döntött: megkezdi, de csak jövő évtől a bankadó csökkentését, s még évekig kell azt fizetni, igaz csökkenő mértékben, s megszüntetésről szó sincs. A 2016-ban várható mintegy 60 milliárd forint után 2017-ben további 22 milliárd forinttal csökkenhet a bankadó – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Mindez annak kapcsán derült ki, hogy a magyar állam tőkeemelés során belép az osztrák Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosai közé. Hasonlóan 15 százalékot szerez így, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). (Hogy a 15 százalékért mennyit kell fizetni, még nem tudni, a kormány úgy tett tőkeemelésre ígéretet, hogy nem tudja, milyen árfolyamon fogják lejegyezni a 15 százaléknyi részvényrészt. Most 10-20 milliárd forintról beszél a piac.) A kormány egyre másra szerez meg pénzintézeteket: kezdte a takarékszövetkezetekkel, folytatta a Budapest Bankkal és a Széchenyi Bankkal, az MKB-val. Furcsa egybeesés, de tény: ahogy kibővült e portfólió, úgy vált napirenddé a bankadó csökkentése, s nem mellékes száll az sem, hogy három éven belül az állami bankokat magánkézbe akarják adni. (Rossznyelvek szerint ez is a kormányhoz közeli tulajdonosoké lehet, s számukra már létfontosságú lehet a bankadó csökkenése.) Az adó mértéke a mostani 0,53 százalékról 2016-ban 0,31 százalékra csökken, az adó alapja pedig a 2009. éviről a 2014. évi mérlegfőösszegre módosul. 2017-től a kulcs 0,21 százalékra csökken – közölte az NGM.

A bankadó csökkentése egyelőre csak az Erste-üzlettel kapcsolatos dokumentumokba került bele, törvényi szinten csak novemberben ölthet testet, a 2016. évi adótörvények elfogadásakor. S egyelőre úgy tűnik, az adónem marad, 2017 után is, kivezetéséről nincs szó, mértéke viszont megfeleződik.