Nyolc megyében tartanak a rettegett a vírustól

A Nébih az MTI-vel közölte: március 9-én a Nébih állategészségügyi igazgatósága fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó beteg lóban. Ezt követően a hatóság azonnal megtette a szükséges lépéseket: 3 állatot az Üllői Nagyállatklinika érintett istállójában, 5 lovat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napra karanténba helyeztek, mint ahogy a beteg ló származási helyén, Veszprém megyében lévő állatot is. Az üllői klinikán karanténban tartott 3 ló közül kettőnél a fertőzést megerősítették, a harmadik eredménye továbbra is negatív - közölték. Az Üllői Nagyállatklinika szomszédos istállóiban tartott, valamint az innen hazavitt állatoktól vett kontroll vérminták eredménye negatív. A hatóság megvizsgálta a klinika szomszédságában lévő "Dóra-majorban" tartott lovakat is, ezeknek az állatoknak a vizsgálata minden esetben negatív. A maximális biztonságra törekedve az üllői eset miatt a hatóság további 30 nappal meghosszabbította a karanténban tartott állat megfigyelését.

A Nébih közölte, hogy az elmúlt 2 hónapban a lovak kötelező fertőző kevésvérűség és takonykór ellenőrző vizsgálatra beküldött minták száma jelentősen nőtt, a vizsgálatok további 4 fertőzöttségre gyanús pozitív mintát jeleztek. Ezen állatok forgalmát is korlátozzák, amíg a betegséget a további vizsgálatok megerősítik vagy kizárják. A korlátozásban érintett települések listája elérhető a Nébih honlapján.

A közlemény kiemeli: az elrendelt és megfelelően betartott karantén, valamint az előírt állategészségügyi szabályok betartása a további terjedést megakadályozza. A biztosan fertőzött lovak esetében - többszörös visszaellenőrzéssel alátámasztott esetekben - a jogszabály az állatok elaltatását írja elő, épp a többi ló egészségének és az ország állategészségügyi státuszának megőrzése érdekében. Az intézkedés a tulajdonos állami kártalanítása mellett történik.

A közlemény emlékeztet: Magyarországon 1965 és 2010 között a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. 2012-ben 8, 2013-ban 6, 2014-ben 7 esetet diagnosztizáltak. A szomszédos Romániában a betegség széles körben elterjedt. A veszélyeztetettebb területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.

A lovak fertőző kevésvérűségét (FKV), köznapi nevén fertőző vérszegénységet vagy ló-AIDS-et egy retrovírus okozza, amely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul, emberre nem veszélyes. A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak.

Magyarországon az FKV bejelentési kötelezettség alá tartozik: minden állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli. Emellett az állattartók kötelesek 3 évente gondoskodni szűrővizsgálatok elvégeztetéséről, függetlenül a lovak egészségi állapotától.