Ez lett a világ idei gigaüzlete!

Az amerikai Monsanto képtelen volt a harmadik felkérésnek nemet mondani: 66 milliárd dollárért a Bayeré lett a főként génmódosító eljárásairól és növényi szaporítóanyagairól, növényvédő szereiről elhíresült óriásvállalat. Sokan azonban félnek, hogy alig 2-3 óriáscég kezében összpontosulnak e területek, így monopol helyzet jön létre az agráriumban.

GazdanetO. Horváth György2016. 09. 16. péntek2016. 09. 16.
Ez lett a világ idei gigaüzlete!

Létrejött az újabb óriásüzlet az agrárvegyipari vállalatok között: az amerikai Monsanto tulajdonosai végül áldásukat adták arra, hogy a német Bayer konszern átvegye cégük fölöttük az irányítást. A „huzakodás” májusban kezdődött, akkor 125 dolláros részvényenkénti ajánlattal nyitottak a németek, amit azonnal levertek a Monsanto döntéshozói. Egy hete rápakoltak erre 2,5 dollárt, míg végül újabb, ezúttal szerény 50 centes emeléssel végképp birtokon belülre került a Bayer, mivel a Monsanto tulajdonosai belátták, hogy feljebb már nem lehet srófolni a vételárat. A 128 dolláros részvényenkénti ajánlat végül 66 milliárd dolláros összeolvadásnak ágyazott meg - írta meg a vg.hu.

Az elsősorban vetőmaggyártással foglalkozó és génmódosításban jelentős eredményeket felmutató Monsanto és a – gyógyszeriparon kívül – a növényvédelemben és állategészségügyben erős Bayer termék- és szolgáltatáspalettája között minimális az átfedés, a felek éppen ezért remélik, hogy a versenyhatóságok korrekciókkal, de engedélyezik összeolvadásukat – írja a Bloomberg. A fúzió révén létrejövő óriásvállalat az agrárium teljes vertikumát felöleli, együtt a vetéstől az aratásig minden szükséges terméket a gazdálkodók rendelkezésére tudnak bocsátani.
Kettejük mezőgazdasághoz kapcsolódó éves együttes bevétele 26 milliárd dollárra tehető. A Bayer a Monsanto géntechnológiai kutatási eredményeit is hasznosítani tudja, ahogy élvezheti az amerikaiaknak az elmúlt két évtizedben a szója- és kukoricatermesztésben elért eredményeit, hiszen a Monsanto génmódosított vetőmagjai révén ma már abszolút piacvezető az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában.

Az agrárágazat a gyenge jövedelmezőség miatt konszolidációs hullámát éli, a nagy szereplők egyesülésével valódi monstrumok jönnek létre, elég a kínai ChemChina és a svájci Syngenta 43 milliárd dolláros egybekelésére gondolni, vagy a Dow Chemicals és a DuPont közötti, karcsúsításokkal, leválasztásokkal kombinált és profiltisztítással fűszerezett fúziót megemlíteni, míg a műtrágyagyártóknál a kanadai Potash és az Agrium egyesíti erőit.

Nem mindenki bont pezsgőt a fúziók hírére, az amerikai szenátus illetékes jogi bizottsága például szeptember 20-ra összehívott ülését az agrárvegyipar terén mutatkozó erőkoncentrációnak szenteli. Félő ugyanis, hogy a két cég együtt megkerülhetetlennek bizonyul, a farmerek ki lesznek szolgáltatva nekik, mivel ők diktálhatják majd az árakat. Az elnökválasztás előtt érdemes lesz figyelni a farmerek véleményére, második legnagyobb érdekvédelmi szervezetük még a fúzió bejelentése előtt menesztett Washingtonba egy 250 tagú küldöttséget, hogy a kongresszus képviselői és az agrártárca irányítói előtt feltárhassa véleményét az ügyről, ami szerintük kényszerű áremelések sorozatát hozhatja számukra és rajtuk keresztül a fogyasztókra.

Félelmük nem is alaptalan, ha azt vesszük, hogy a növényvédő szereknél a Syngenta–ChemChina- és a Bayer–Monsanto-páros a piac több mint felét uralja, a Dow-DuPont és a Monsanto pedig a kukorica-vetőmag piacának háromnegyedére tette rá a kezét. A szójababnál „csak” 65 százalékos a túlsúlyuk. A versenyhatóságoknak kemény garanciákat kell kikötniük ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki monopóliumok, és a farmereknek is előnyös legyen a piaci átrendeződés.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek