Róluk keveset beszélünk, ha itt a fagy

Még nem tudható, hogy a hideg január mekkora kárt, illetve többlet költséget okozott az utóbbi idők januárjához képest a mezőgazdaságban, de az agrárkamara szerint, ahol kicsi volt, vagy nem volt hótakaró, akkor a gabona is károsodhatott, nem csak a hidegre egyébként is érzékenyebb repce. Utóbbiban nagyobb károk várhatóak, melyre majd a tél végén derül fény, akkor sok helyen ki is kell majd tárcsázni a vetést. Őszi búza és őszi árpa esetében azok nem számíthatnak sok jóra, akik későn, november közepe után vetettek csak el és a kikelt növénykéknek nem volt idejük megerősödni a korán jött és kitartó fagyos idő miatt.

A szőlő- és gyümölcsültetvények esetében is előfordulhatnak károk, s ezek mértéke is csak tavasszal, rügyfakadás, virágzás után mérhető fel. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a távirati irodának elmondta: elsősorban a csonthéjasokat érte jelentősebb fagykár, a nagy hideg miatt több helyen 10–50 százalékos termőrügy-károsodást tapasztaltak. – A 30-40 százalék alatti károsodás egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget. Akkor van baj, ha a virágzás sem lesz tökéletes – jegyezte meg.

Bár az állatokat a zárt tartás miatt nem veszélyezteti közvetlenül fagy, de a kemény hidegben az állattartók fűtésszámlája és takarmányozásra fordított költsége is növekedett. A hidegben az állatok termelése is visszaesik, ami megint többlet kiadást jelent. A legnagyobb gondot a kisebb állatállománnyal rendelkező, egyszerűbb technológiával dolgozó gazdáknak jelenthette a rideg időjárás. Háztájiban szinte csak a naponta többszöri, kisadagos itatással lehet megoldani a fagy okozta gondokat, mi sok munkával jár.