• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Aggódnak és készleteznek

Szerző: O. Horváth György
NAGYJÁBÓL egy hónap van vissza, hogy a britek kilépjenek az Európai Unióból. De még senki nem tudja, ez milyen feltételekkel és mekkora káoszt okozva megy végbe. Mind a szigeteken, mind a kontinensen megszenvedhetik az elszakadást. Mi, magyarok is.

Lényegében két szavazás miatt alakult ki a mostani helyzet. Az elsőre néhány éve került sor, amikor a britek nagyobb része úgy voksolt, hogy inkább az unión kívüli életet választja. Viszont az ezt követő tárgyalások olyan megállapodást hoztak, amit a brit parlament nem fogadott el. Most tehát, alig egy hónappal a március végére várható kilépési dátum előtt, azt láthatjuk, hogy egyre nagyobb a káosz, ami még fokozódhat.

Ha csak az élelmiszer-gazdaságot nézzük, ott szinte mindenki válságról beszél. Egyrészt a britek az élelmiszerhiánytól tartva megkezdték a készletezést, egy sor cikkből felhalmoznak. Ugyanis Nagy-Britannia ellátása nagyban függ a kontinenstől – és fordítva: az EU-tagországok óriási exportot bonyolítanak le a szigetországgal. S ez változik meg drámaian egy hónap múlva: ha addig nem sikerül valamilyen normális megállapodást mindkét fél részéről elfogadtatni, akkor megszűnik a vám nélküli kereskedelem, kemény sarcokat kell fizetni – egyes terméknél akár 40%-ot is – a Nagy-Britanniába bevitt uniós árucikkekért. Egyes sajtfélékre 42–46, a marhahúsra 40, a paradicsomra 21, a gabonákra 30–53%-os importvámot kell majd kivetni. Ez már önmagában is drágíthatja az élelmiszert, de a font gyengülése szintén ezt okozza, és már a hiány említése is felfelé pörgeti az árakat. Ha a britek megállapodás nélkül vagy a „keménynek” mondott változattal lépnek ki az EU-ból, ez határellenőrzést, vámolást, adminisztrációt jelent az áruszállításban, ami lassítja a folyamatot, s önmagában is fennakadást okoz az ellátásban. A dolog viszonos, tehát az Egyesült Királyság agrárgazdasága termékei is nehezebben és drágábban juthatnának el az uniós piacokra. Ez egy sor terméknél – a drágulás miatt – versenyképtelenséget is jelentene, azaz az eddigi kivitel leállna vagy minimálisra mérséklődne, ami a brit gazdáknak óriási károkat okozna a báránykivitelnél, de a marhahúsnál is.

Európai részről egyes ágazatokban a három évvel ezelőtti válságnál is nagyobb alakulhat ki, de még az Oroszország által bevezetett embargós helyzetet is meghaladóan. A tejágazatban, a baromfiszektorban, a borágazatban, a malátaiparban biztosan túltermelési válsággal kellene számolni, mert az eddigi igen jelentős brit vásárlások egy része megszűnne. Emiatt ezekben az ágazatokban – de a zöldség- és gyümölcspiacon is – túlkínálat és így áresés várható bizonyos ideig. Folynak a becslések, vajon mennyi kár keletkezik. A németek szerint a kemény kilépésnél akár a szigetországba irányuló exportbevétel fele is elveszhet, ami 2,5 milliárd euró – 700-750 milliárd forintnyi – értékű árutömeg, s egy pillanat alatt a német és a többi EU-piacokra zúdulhat.

A brit kormány persze próbálja tompítani a kialakulóban lévő válságot, külön támogatásban akarja részesíteni a farmereket, de ezeket a pénzeket komoly környezetvédelmi előírások betartásához kötve adná. Ez ellen tiltakozásul jegyezte meg a minap Minette Batters, a Nemzeti Gazdák Szövetségének elnöke: „Mi nem a Nemzeti Parkőrök Szövetsége vagyunk, és nem is kívánunk azzá válni!”

FOTÓ: OLI SCARFF, AFP

 

Címkék: Gazdaság