Az európai gazdálkodóknál betelt a pohár

Traktorok sokasága vonult fel több német nagyvárosban, gazdák tízezrei tüntettek. Hasonló a helyzet Franciaországban is. A tiltakozást az éghajlatváltozás mellett egy még fontosabb tényezővel is magyarázhatjuk.

GazdanetO. Horváth György2019. 12. 14. szombat2019. 12. 14.

Kép: Berlin, 2019. november 26. Légi felvétel a német gazdák traktoros tiltakozásáról a berlini Brandenburgi kapu előtt 2019. november 26-án. Mintegy ötezer gazda tüntetett a német fővárosban a kormány agrárpolitikája ellen. MTI/EPA/Omer Messinger, Fotó: Omer Messinger

Az európai gazdálkodóknál betelt a pohár
Berlin, 2019. november 26. Légi felvétel a német gazdák traktoros tiltakozásáról a berlini Brandenburgi kapu előtt 2019. november 26-án. Mintegy ötezer gazda tüntetett a német fővárosban a kormány agrárpolitikája ellen. MTI/EPA/Omer Messinger
Fotó: Omer Messinger

Vége felé jár az év, mégis a német gazdák az elmúlt hetekben több ezer traktort izzítottak be. No, nem a szántóföldekre, hanem az ország több nagyvárosába vonultak – tüntetni. Vajon miért elégedetlenkednek az innen nézve irigylésre méltó gazdatársaink?

Az utóbbi két év időjárása okán olyan problémák álltak elő, melyekre képtelenség megfelelő választ adni. Tavaly és idén is a vízhiány, valamint a nyári, feltűnően hosszú és forró hetek miatt tönkrement a termés egy része. Nemcsak a kalászosok, de a burgonya, a napraforgó és a rétek, kaszálók növényzete is.

A csökkent hozamokat nem ellensúlyozta a gabonafélék ez évi áremelkedése, az állattartók költségei is nőttek az elszállt takarmányárak miatt. (Jól szemlélteti a helyzetet: tavaly óta csaknem annyiba kerül egy tonna szalma, mint korábban ugyanennyi árpa.) A német gazdákat erősen sújtotta az aszályosodás, egyes tartományokban a bevételeknek csaknem a felét elveszítették, az átlagos deficitet 25 százalékra saccolják a szakértők.

Gazdatüntetés Németországban. Fotó: Omer Messinger, MTI/ EPA

Bár idén nem volt a 2018-hoz hasonlóan durva a helyzet, ám ebben az évben is erősen negatív hatással járt a nyári kánikula. A német átlagos növénytermesztő gazda 70 ezer eurót keres évente, azaz 23-24 millió forintnak megfelelő összeg a jövedelme. (Erre nézhet irigykedve a magyar gazda, de hát minden viszonylagos…)

A német agrárérdekvédők – például a Parasztszövetség – elvesztették türelmüket a környezetvédelmi intézkedéseket illetően is. Mint mondják, mind a tartományi, mind a szövetségi kormányzat szakmailag nem mindig megalapozott lépéseit egyre inkább a hisztérikus, a tömegeket befolyásoló környezet- és állatvédők orientálják.

A Parasztszövetség elnöke, Max Kirsten kijelentette: „A környezetvédők évek óta hamis adatokkal vezetik félre a lakosságot, mi pedig hiába próbáljuk szembesíteni őket a tényekkel. A kormányzat is előbb hallja meg az ő szavukat, mint a miénket. Elegünk van abból, hogy a nemzet pofozóbábuja legyünk.”

Párizs leállt

A múlt héten csaknem ezer francia paraszt vonult fel traktorokkal Párizs külső körgyűrűjén. Óriási közlekedési káoszt okoztak, de a főváros sugárútjain is demonstráltak. Megmozdulásukkal jövedelmi helyzetük romlására akarták felhívni a figyelmet, és az alacsony felvásárlási árak emelését, a termelés túlszabályozásának oldását várják a kormánytól. Lyonban, Toulouse-ban is tiltakoztak, mert a külföldről érkező mezőgazdasági termékekre kevésbé szigorú szabályozás vonatkozik, mint a hazai árukra, amivel szerintük torzul a verseny. Didier Guillaume agrárminiszter rádióinterjújában jelezte: teljes mértékben támogatja a gazdákat.

 

Nos, az Európai Unió – azon belül Németország különösen – a vegyszerhasználattól kezdve a talajterhelésen át az állatjóléti intézkedésekig mind nehezebben teljesíthető termelési és tenyésztési előírásokat léptetnek életbe, s a szigorítások csak fokozódnak. Az érdekvédők a dél-amerikai országokkal – Mer­cosur-csoport – kötendő kereskedelmi egyezmény ellen is szóltak.

Már csak azért is, mert ha a megállapodás életbe lép, akkor onnan számottevő mennyiségben érkezhet agráralapanyag – a húsokon át a mézig rengeteg olcsó, tömegtermék.

Ezek olcsósága abból is adódik, hogy arrafelé nem kell az előbbiekben említett – folyamatos költségnövekedést okozó – szigorú szabályoknak megfelelni.

A felsoroltak az uniós gazdák mindegyikét sújtják, ráadásul a következő agrártámogatási ciklusban további nehezítések várhatók amellett, hogy a rendelkezésre álló összeget a tervek szerint érezhe­tően csökkenteni akarják. Ezek ellen lépnek fel egyes államok, köztük Magyarország is.

Ezek is érdekelhetnek