Belvíz helyett aszály

Átlagos években ilyenkor inkább a vízbőség okozta bajokról – nevezetesen a belvízről, ritkábban árvízről – szólnak a hírek. Nos, aszály van, március első hete sem hoz túl sok csapadékot. Inkább csak eseget. Ritkán fordul elő, hogy a tél utolsó, a tavasz első napjaiban tűzgyújtási tilalmat kell elrendelni, ám most 12 megyére terjed ki a korlátozás.

Gazdanetohgy2019. 03. 14. csütörtök2019. 03. 14.
Belvíz helyett aszály

A március 10-ig tartó előrejelzésben ugyan lesz eső, de egy napot kivéve csak 1-2 milliméternyi alkalmanként. A szél is sokat fúj, s ez fokozza a párolgást, ami miatt ilyentájt is képes 1-3 milliméternyi talajnedvesség eltávozni a földből – főként, ha éppen melegrekordok dőlnek meg az országban, mint az már előfordult február utolsó napjaiban.

Amennyiben a meteorológiai adatokat is elemezzük, kiderül, hogy az országban – országrészenként eltérően – nagyjából a sokévi átlaghoz képest fél-egy havi csapadékelmaradásban vagyunk. S hogy miért nincs belvíz, azt jól magyarázza a következő adat: a 0–50 centis talajrétegben 30–60%-os a nedvességtartalom.

Így aztán most már mindenki kiadós, akár két napig tartó csendes esőért imádkozik. Főként azok, akik éppen gyomirtóztak, műtrágyát juttattak ki a talajra, a növényekre, s a hatás kifejtéséhez szükség volna csapadékra. Máskülönben a hatóanyagok képesek elbomlani, illetve csak mérsékelten érvényesülni, ami növelné a növénytermesztés költségét. Sok helyen már vetnének is, de főként a kötöttebb talajoknál még nehéz megfelelő finomságú magágyat készíteni.

A gondot nem csak a mostani szárazabb idő okozza, ugyanis már az ősz is túl meleg és aszályos volt, s ez a tél sem bővelkedett csapadékban. Igaz, túl nagy hidegek sem jöttek, így az őszi szárazságban későn kikelt és fejlődött gabonákat legalább nem pusztította ki. A repcetáblák egy része sem azért nagyon hiányos, mert elfagyott volna, igazából ki sem kelt a magok egy része.

Ami kikelt, az is általában későn, és nem volt idejük megerősödniük a töveknek. A meleg miatt viszont már beindult egy-két repcekártevő, ami ellen lassan védekezni is kell. Hogy végül is a gazdálkodók mekkora területen fogják kiszántani a repcét, még nem tudni, de lassan kiderül: ott ugyanis egy sor talajművelési fogás után lehet csak tavaszi növényt elvetni.

Általános vélemény, hogy az őszre és a tél második felére jellemző csapadékhiány miatt nem várnak a szakemberek csúcstermést sem repcéből, sem őszi búzából vagy árpából.

Persze sokat „alszik még kint” a növényállomány, de ha már az indulással ennyi baj volt, nem igazán lehet túl nagy teljesítményt elvárni.

 

Ezek is érdekelhetnek