Elfogynak a rovarok?

27 év, 76 százalék. Ennyivel csökkent ennyi idő alatt 63 megfigyelt német területen a rovarok száma. Az okokat nem igazán tudják. Kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot a rovarpopulációk hanyatlása miatt. Szinte katasztrofális vége lehet, ha ez a tendencia folytatódik és általánossá válik.

GazdanetO. Horváth György2017. 10. 20. péntek2017. 10. 20.

Kép: Nagykörű, 2017. június 19. Tiszavirágok (Palingenia longicauda) esti násztánca a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án. A legnagyobb termetű kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. MTI Fotó: Bugány János, Fotó: Bugány János

Elfogynak a rovarok?
Nagykörű, 2017. június 19. Tiszavirágok (Palingenia longicauda) esti násztánca a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án. A legnagyobb termetű kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. MTI Fotó: Bugány János
Fotó: Bugány János

A vizsgálat során 63 német természetvédelmi területen figyelték meg a rovarpopulációk alakulását, az eredmény pedig a tudósokat is megdöbbentette, ugyanis 27 év alatt több mint 76 százalékkal csökkent a rovarok egyedszáma a vizsgált területeken – számolt be a PLoS One folyóirat. A rovarok kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák működésében, a vadon élő növények 80 százalékának beporzásáért felelnek, emellett a madarak mintegy 60 százalékának táplálékai. A rovarok számának visszaesését korábbi vizsgálatok is igazolták, azonban a mostani kutatás nem csak egy-egy fajra fókuszált és hosszú időskálán figyelte meg a rovarok biomasszáját (élő tömegét).

A hanyatlás okainak feltárásához Caspar Hallmann, a hollandiai Radboud Egyetem szakembere csapatával 63 védett németországi területen 27 éven át kihelyezett rovarcsapdák segítségével mérte fel a rovarbiomasszát. Kiderült, hogy a repülő rovarok biomasszája átlagosan alig 27 év alatt 76 százalékkal – nyár közepén 82 százalékkal zsugorodott össze. A kutatás eredményei egybecsengenek egyes fajok egyedszámának az utóbbi időszakban feltárt csökkenésével, mint például a sérülékeny fajnak számító pillangók, vadméhek és molylepkék, a mostani kutatás azonban a teljes rovarbiomassza csökkenését bizonyítja.

A szerzők szerint ez a drámai hanyatlás az élőhelytípustól függetlenül észlelhető, és a klímát, földhasználatot, élőhely jellegzetességeit érintő változások nem tudják megmagyarázni az általános tendenciát. Bár a pontos okokat további vizsgálatok tárgyává kell tenni, a megműveletlen területek visszaszorítása, az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés, különös tekintettel a növényvédő-szerek elterjedt használatára és a mezsgyék, virágos rétek és mezők eltűnése okozója lehet a problémának.

Az eredmények aggasztóak abból a szempontból, hogy természetvédelmi területekről származnak, ahol a rovarok és más élőlények elvileg oltalmat élveznek. A kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy a védett területekről a rovarok a környező mezőgazdasági területekre repülnek ki.

Bármi is a pontos oka a hanyatlásnak, az biztos, hogy sokkal pusztítóbb hatása van a teljes rovarbiomasszára, mint ahogy korábban hittük.
 

Ezek is érdekelhetnek