MÁR 6,4 MILLIÓ TONNA kukorica áll a tárolókban, a betakarítás lassan véget ér. A termelők vevőre várnak, illetve még vissza is tartják a termést, amelynek az exportja szinte leállt a Duna hajózhatatlanul alacsony vízállása miatt.

Esőre várnak az uszályok

A következő hetekben akár véget is érhet a kukorica betakarítása, ami októberben annak köszönhetően felpörgött, hogy az időjárás szinte a nyár végét idézte. Mivel a termés lábon szárad be a megfelelő szintre, ezért alig kellett szárítani a tengerit. Így akár tonnánként sokat lehetett spórolni, ami egy hektáron akár a tízezer forintot is elérhette. Az árakat tekintve ez jelentős összeg, hiszen a tőzsdei jegyzés valamivel 50 ezer forint alatt van tonnánként, de ennél a fizikai piac kisebb árakkal dolgozik, október első felében ez 44-45 ezer forintot tett ki. Vagyis egy hektáron a szárítás minimálisra csökkentése vagy elhagyása akár az ár 10-15%-át is kiteheti.

Az agrártárca minapi jelentése szerint eddig a kukorica 87%-át takarították be, s ez szám lassan megközelíti a 100%-ot. Ilyen korán, azaz október végére, november elejére igen ritkán szokott ez bekövetkezni. Az is igaz viszont, nagyon ritkán fordul elő, hogy a kukorica betakarítható területe nem éri el még a 900 ezer hektárt sem! Ugyanis valami nagyon furcsa dolog következett be az idén: a szokásos 1-1,2 millió hektár helyett kukoricából jóval kevesebbet vetettek a gazdálkodók, illetve a nyár végi aszály miatt sok területen – kármentés okán – lesilózták a még félig zöld növényzetet. A kicsi terület tudatában értékelhető csak igazán az idénre becsült csaknem 7,4 millió tonnányi kukoricatermés nagysága. S ez egyben már azt is jelzi, hogy a nyár végén, szeptember elején még jó, illetve közepes átlagok a szakembereket is meglepte. A mostani aratási adatok ugyanis azt mutatják, hogy ha nem is értük el a 2016-ban mért 8,56 tonnás országos átlagot, de a 8,2-hez közelít a mérőszám. Ez csaknem ötödével nagyobb, mint a 2013–2017-es évek átlaga. Vagyis minden korábbi hír és az aszály ellenére leszögezhető: ez a kukorica éve.

Hogy aztán ebből mennyit profitálnak a termelők, az még kérdés. Ugyanis a 7,4 millió tonnából nagyjából 2,5-3 milliót kellene külföldön eladni. Ennek egyik legfőbb szállítási útvonala a Duna. Csakhogy a folyó hetek óta hajózhatatlan az alacsony vízállás miatt, sőt már nyáron is csak csökkent mértékben lehetett megpakolni az uszályokat. Nemcsak mi, hanem szinte fél Európa esőre vár, ugyanis a nyugati folyók és csatornák vize is meglehetősen leapadt, így a gabonát muszáj vasúton és közúton szállítani, ami csökkentett teljesítményt jelent.

A magyar gabona nagy része román kikötőkből indul, csakhogy Románia az idén ötödével több kukoricát termesztett, mint tavaly. A sertésállomány a pestis miatt jelentősen lecsökkent, így bőven van román kukorica, amit el kell adniuk, tehát főként a saját tengeri export köti le a román kikötők kapacitását. Ez további problémát jelent a magyar külkereskedőknek. Arról nem is beszélve, hogy a román áru – csakúgy, mint a bolgár és az ukrán – olcsóbb, mint a miénk.

A magyar termelők nagy része inkább tárolja a gabonát, még magasabb árakra várnak, s nem nagyon tülekednek az értékesítéssel. Leginkább csak azok teszik, akiknek gyors bevételre van szükségük, illetve nem tudják tárolni a kukoricát. A termelői döntéseket az is befolyásolja, hogy már két hete elindították a nagy összegű uniós agrártámogatások előlegeinek kifizetését, ami jelentős könnyebbség a vetés, az őszi talajmunkák elvégzésének finanszírozásában.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE 

 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.