Gazda helyett az aszály arat?

Hiába hullott néhány milliméter csapadék az utóbbi napokban, ez még nem pótolja a tavaly ősz óta kialakult – nagyjából 150-200 milliméternyi – vízhiányt a földeken. Ez két-három hónapnyi csapadékösszeg. Az ország nagy része 20 éve nem tapasztalt csapadékhiánytól szenved, és az a furcsa, hogy nem a nyár, hanem az ősz, a tél és a kora tavasz vízhiányos. Az őszi fő növények közül a repce és a búza is csak kínlódik – már ahol annak idején kikelt. A repce egy részét ki kellett tárcsázni, s a búza fejlődése is jócskán elmarad az ilyenkor megszokottól. Az Alföld nagy részén szinte a porba vetik a tavaszi növényeket. Akik tudnak, öntöznek, hogy a magok kikeljenek. Az a gond, hogy ez nagyon kis területen alkalmazható és drága fogás: alig 80-100 ezer hektár öntözhető, miközben a főbb növényeinket hárommillió hektáron vetjük.

Ezért is inkább gesztusértékű, mintsem az egész ágazatot segítő döntés az agrártárca részéről, hogy április 1-jétől meghirdette a tartós vízhiányos időszakot, ami okán a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük. A gond az, hogy ez a segítség csupán az említett alig 80-100 ezer hektáron öntözni képes gazdálkodókat segíti.

Az őszi növények siralmas állapotban vannak: a búza nagyjából a fele az ilyenkor megszokottnak, a bokrosodás alig indult el; a repce sok helyen képtelen megerősödni. A száraz meleg miatt a növényeket támadó rovarok jól érzik magukat, ellenük folyamatosan védekezni kell, ami pluszköltséget is jelenthet.

Nagy kérdés, hogy mi lesz az idei kukoricával, napraforgóval, tavaszi vetésű egyéb növényekkel, mint például a konzerviparnak szánt zöldborsóval, csemegekukoricával. (Az utóbbi két növény esetében öntözhetnek a legnagyobb területeken a gazdák – eleve azok fognak bele ezek termesztésébe, akiknek a területén vízforrás, öntözőrendszer áll rendelkezésre.)

Az érdekképviseletek közül a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége a múlt héten közleményt adott ki. Tagjai a helyzetet rossznak látják, szerintük akár 100 milliárdos kárt is okozhat a vízhiány. A szövetség ezért üdvözli a kormány eddigi döntéseit, és már most felhívja a figyelmet, hogy fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, mert a termelői és állami befizetés összege biztosan nem lesz elég a károk érdemi mérséklésére. Csökkenteni szükséges az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket és költségeket, felgyorsítani a hosszú idő óta húzódó öntözési pályázatok elbírálását, illetve a már végrehajtott beruházások utáni kifizetéseket azonnal teljesíteni. Szerintük fennáll a veszélye, hogy a kukorica betakarítása elhúzódhat, ezért a szárítási kapacitás gázellátási rendszerének átalakítását fel kell függeszteni.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE