Hogyan telepítsünk? – kerti tanácsok

A talajt és az oltványokat elő kell készíteni telepítés előtt. Az oltványok jó eredése, kezdeti gyors fejlődése csak optimális feltételek között, idejében, minőségben, megfelelő módon elvégzett talaj-előkészítés után várható.

GazdanetTegdes László2021. 09. 10. péntek2021. 09. 10.
Hogyan telepítsünk? – kerti tanácsok

Telepítés előtt a legjobb, ha az egész terület talajforgatását elvégezzük. Körténél a birsalanyú oltványok esetében elég a sekélyebb talajforgatás is. Ezzel egyidejűleg el kell végezni az alapozó és a tartalékoló trágyázást. A szervestrágya mellett a műtrágyák közül a lassabban ható, megkötődésre hajlamos foszfort és káliumot juttassuk le a gyökérzóna várható mélységébe. A telepítés előtti tartalékoló trágyázás elsősorban a középkötött és kötött talajokon indokolt.

A fák sor- és tőtávolságát a fajták növekedési erélye, habitusa, az alany, a faalak határozza meg. A tenyészterület kiválasztásakor az egyik legfontosabb tényező a fák fényellátottsága. Az optimálisnál sűrűbb sor- és tőtávolság esetén a fák árnyékolt ágrészei felkopaszodnak, magassági növekedés lesz rájuk jellemző, termés csak a korona felső szintjén képződik.

A telepítési rendszerek közül a négyzetes alakú, úgynevezett négyzetes kötés esetén a sor- és tőtávolság azonos. Ez elsősorban a házikerti telepítések során jöhet számításba a terület jobb kihasználása érdekében. A házikerti telepítés során használható még a hármas vagy váltakozó kötésű rendszer, aminél különböző alakú háromszögek sarkaiba ültethetők a gyümölcsfák.

Nagyobb területű kertekben a széles soros telepítési rendszer javasolható. A telepítés során a következő sor- és tőtávolságokkal számolhatunk: almánál közepes törzsű, kombinált koronájú fa esetében 9×6 méter, termőkaros orsónál 7-7,5×4-4,5 méter, sövényeknél 5-6×3-4 méter, karcsú orsónál 4×1,5 méter; körténél közepes törzsű kombinált koronához 7-8×5-6 méter, termőkaros orsóhoz 6×4 méter, sövényhez 4,5×3-3,5 méter.

Az ültetéshez koronás és suháng minőségű oltványokat is használhatunk. A suháng felhasználása – még házikertben is – több vonatkozásban előnyösebb. Eredésük biztonságosabb, lehetőség van – már az első évben – az egységes törzsmagasság kialakítására, a hajtások arányos megválogatására. Telepítésre csak az ép, egészséges, erőteljes gyökérzetű, egyöntetűen fejlett oltványok alkalmasak. A faiskolai lerakati vásárlás során ezért ajánlatos körültekintően eljárni, a fizetéskor kapott szállítójegyet gondosan megőrizni.

A körteoltvány gyökérzete különösen fagyérzékeny. Mivel fagyra a kitermelés, szállítás és ültetés időszakában is számíthatunk, ezért mindig gondosan takarjuk, vermeljük az oltványokat. A telepítés ideje alatt ideiglenesen kötegelve is vermelhetjük. Ha viszont a telepítést csak tavasszal tudjuk befejezni, akkor télire már egyedenkénti vermelést végezzünk.

Az őszi ültetés mindig biztosabb, mert így a gyökérképződés még az ősz folyamán megindulhat, az oltványok kevésbé sínylik meg az átültetést. A faiskolai kitermelés során a gyökérzet többé-kevésbé megsérül, ezért az ültetés előtt a roncsolt részeket metszőollóval távolítsuk el. Visszametszés után az egész gyökérzetet mártsuk be híg agyagos pépbe, ami nedvességmegőrző réteget képez.

Az egész terület forgatása esetén csak olyan kis gödröt (40×40×50 cm) ássunk, amiben a fák gyökerei kényelmesen elférnek. Ültetéskor vigyázni kell az oltványok telepítésének mélységére. Azzal számolni kell, hogy az elültetett oltvány az ültetéskor fellazított talajjal együtt süllyed. Ezért annyival ültessük magasabban az oltványt, hogy az ülepedés után olyan mélységben legyen, amilyenben a faiskolában volt.

Száraz időjárás esetén a beiszapoló öntözés ősszel is indokolt lehet. Tavaszi ültetéskor pedig elengedhetetlen a 10-15 literes fánkénti beöntözés. Ősszel az elültetett oltványokat kupacoljuk fel, így megvédhetjük gyökérzetüket a kiszáradástól és az elfagyástól. A kupacokat csak tavasszal bontsuk le.

Ezek is érdekelhetnek