Hová vezet a drágulás?

Ami az állattartóknak a rekordot verdeső gabonaár, az a növénytermesztőknek a műtrágya. A különbség annyi, hogy míg gabonából és más takarmány-alapanyagból semmiféle hiány nem volt és nincs is, addig a műtrágyából valódi hiány is felverhette az árakat. Félő, hogy sokan felhagynak némely növény termesztésével.

GazdanetO. Horváth György2022. 01. 27. csütörtök2022. 01. 27.
Hová vezet a drágulás?

Még hiány is kialakulhat egyes növényi termékekből, mivel sok gazdálkodó spórol: inkább olyan kultúrát választ az idén, amelyhez nem kell sok műtrágyát használnia, annak ára ugyanis egy év alatt akár a duplájára is emelkedhetett. Európai szintű felmérések igazolják, hogy a búzatermesztés költsége az idén akár ötödével is nőhet csak a műtrágyaárak miatt. (Ehhez még jön az üzemanyag és a vegyszerek drágulása, illetve sok országban a munkabér növekedése.)

Igencsak sokat kell számolni ahhoz, hogy valaki jól járjon: olyan növényt kell termesztenie, aminek a várható ára még fedezi a terme­lési költség egy év alatt bekövet­kezett, illetve kalkulálható növekedését.

Sok gazdálkodó meg is teszi ezt – persze aki már tavaly ősszel vetett például repcét, búzát, árpát stb., már kényszerpályán mozog. A nagy kérdés: mi lesz tavasszal? Megéri-e majd például kukoricát, tavaszi búzát, tavaszi árpát, aprómagvas alternatív növényt – például fa­cé­liát, hereféléket stb. – vetni?

Alapvető, hogy milyen értékesítési árral számolhat a gazda?

Maradnak-e a mostani magas gabonaárak, vagy mérséklődnek? Mennyi tartalék van ezekben? Tudjuk, hogy az átlagos magyar búzatermesztő már évekkel ezelőtt is csak a területalapú támogatás mellett ért el nyereséget – igaz, akkoriban 45–55 ezer forint között mozgott az ár. Most akad olyan piaci változás, amely már tonnánként 100 ezer forintot jelez. Vajon az idei aratáskor marad-e 70 ezer forint körüli szinten a búza ára? Ha igen, akkor talán fedezi a termelési költségek növekedését.

Az új év sem hoz jó híreket a növényi termékek piacának. Harminc éve nem tapasztalt szárazság nehezíti ugyanis a brazil és argentin gazdák életét. A szója- és a kukoricatermesztés bajban van Brazíliában, Argentínában a búzatermést sújtja aszály. Márpedig ez utóbbi ország fontos szerepet tölt be a búza világpiacán, s az idén még kérdéses, hogy mennyi kenyérnek és takarmánynak valót képes exportálni.

Bizonyos növényekből akkor is hiány alakulhat ki, ha nem hagynak fel a termelésével, „csak” csökkentik a felhasznált műtrágya mennyiségét. A kisebb termés viszont ismét áremelkedéshez vezethet, azaz a piaci zavarok megszűnésére sem nagyon lehet kalkulálni.

Ezek is érdekelhetnek