Lehet miről vitázni!

AMIRŐL az elmúlt hetekben-hónapokban csak szakmai háttér-információként beszélhettünk, mára konkrétummá vált. Az Európai Bizottság (EB) 2018. június 1-jén közzétette a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni kereteit meghatározó rendeletek tervezeteit. Ezek még változhatnak, de a keret és a mozgástér adott. Nézzük, mi vár ránk 2020 után.

Gazdanetohgy2018. 06. 13. szerda2018. 06. 13.
Lehet miről vitázni!

Kezdjük azzal: a Bizottság egyes tagországok KAP-keretét bővítené, másokét pedig szűkítené. Magyarország az utóbbiak közé tartozik: az első év kiindulási összege 5%-kal lenne kisebb, a mostani 12,4 milliárd euróhoz képest 11,7 milliárdról kezdenénk. Ez a hét évre számolt várható infláció miatt fokozatosan veszítene az értékéből, 2027-re nagyjából 17–20%-kal érhet kevesebbet a most kapott összegekhez képest a magyar agráriumnak szánt uniós forráskeret.

Bővülni fog viszont a tagállami mozgástér: egy-egy nemzeti költségvetés több saját erőt adhat az uniós pénzekhez, illetve a tagországok részterületekbe csoportosítva maguk alakítják ki a támogatási célokat és feltételeket. Ugyanakkor a Bizottság 9 uniós szintű gazdasági, környezeti és társadalmi cél elérését követeli meg a programoktól. (Például a vidékfejlesztési keret legalább 30%-át környezeti és klímapolitikai intézkedésekre szükséges fordítani.) E terveket jóváhagyásra be kell mutatni a Bizottságnak, illetve a pénzfelhasználást is közvetlenebb módon fogják ellenőrizni. Cél például a környezettudatos gazdálkodás elősegítése, a vidéki térségek megerősítése, a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció ösztönzése. Minden támogatáshoz – még a közvetlen kifizetésekhez is – célt és tervszámokat kellene megjelölni, s ezek teljesítéséről évente jelentést készíteni.

A KAP két részből áll: az úgynevezett I. pillér főként a közvetlen agrártámogatásokat tartalmazza, míg a II. pillér lényegében a vidékfejlesztést foglalja magába. Nagy változások az I. pillérben lesznek. Így nagyon fontos, hogy a mostani vállalható „zöldítési” feltételekkel szemben az EU minden földművelőre nézve kötelezővé tenne természet- és környezetvédelmi sztenderdeket. (Most hektáronként 70 ezer forint támogatás érhető el, ami két részből áll: a nagyobb a területalapú támogatás, amit mindenki megkaphat, illetve nagyjából 30%- nyi a zöldítés feltételeit betartók számára elérhető pénz.)

Az eleve megvágott I. pillérből elérhető összegeket tovább csökkentheti, hogy a tagországok dönthetnek úgy: e források akár 15%-át átcsoportosítják a II. pillérbe, azaz a vidékfejlesztési keretbe. A másik forráselvonás – főként a nagyobb területen gazdálkodóknál – abból eredhet, hogy az EU minden tagországában bevezeti a nálunk már gyakorlatként kezelt támogatásmaximálást. A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett a 100 ezer eurós felső határig terjed, s ezen túl nem adnának több támogatást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a támogatási limitet a mindenkor kifizetett munkaerőre fordított költségekkel növelni lehet. Így ha egy gazdaság eléri a 100 ezer eurós felső limitet a támogatási szinttel, de évente 100 ezer eurónak megfelelő összeget tesz ki a foglalkoztatási költsége, akkor a két számot összeadva abban az évben 200 ezer eurónak megfelelő támogatásra lehet jogosult. A támogatás limitálását eddig csak néhány ország vezette be, közöttük mi is. Viszont a magyar kormány nem engedte alkalmazni a most említett, a munkaerővel kapcsolatos támogatás-kompenzációt. Azaz a hazai nagyüzemek számára Brüsszel akár még nagyobb támogatási összeg elérését is megteremtheti a most vázolt, kötelezően alkalmazandó terveivel.

A felsorolt célokról szóló KAPot a Bizottság 2019 májusában akarja elfogadtatni az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Nagy kérdés, hogy ez elérhető-e, mivel óriási érdekellentéteket tapasztalni. A Bizottság terveit több tagország eleve elítéli: már a KAPforrások csökkentését sem fogadják el, nemhogy annak részletkérdéseiről egyezkednének.

Ezek is érdekelhetnek