Magyarországon is teremhet GMO?

– A GMO-k termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozóan Magyarországnak az Európai Unió szabályozását kell követnie – mondta el Vértes Csabáné, az FVM mezőgazdasági főosztályának szakértője. – A közös piacon forgalomba hozhatók génmódosított élelmiszerek és takarmányok, de ha a termék bármely összetevője 0,9%-nál nagyobb arányban tartalmaz génmódosított alapanyagot, azt jelölni kell. Az EU területén termeszteni egyedül a kukoricamoly elleni védettséget hordozó MON 810 kukoricát lehet. Magyarországon, a környezeti kockázat felmérésének és a teljes körű táplálkozásbiztonsági vizsgálatok hiányára hivatkozva, jelenleg ennek a kukoricának a termesztése is tilos – magyarázza.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy hazánk végleg pontot tett a GMO-kérdésre: az Európai Bizottság bármikor újratárgyalhatja a magyar moratórium ügyét, ahogy azt 2006-ban és 2008-ban is megtette. A bizottságot egyébiránt gyakran éri az a vád, hogy a GMO-k kérdésében behódolt az amerikai lobbinak. – A génmódosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséhez az Európai Bizottság javaslatát a tagállamok képviselőiből álló szabályozási bizottság minősített többségének kell támogatnia. Ha nem jön létre a minősített többség a bizottságban és ezt követően a tanácsban sem, akkor a bizottság saját hatáskörben hozza meg a döntést. A jelenleg engedélyezett 22 GMO-termék esetében – a minősített többség hiányában – a bizottság hozta meg a döntést.

Vértes Csabáné szerint ugyanakkor történtek érdemi előrelépések: Magyarország és számos tagállam amellett foglalt állást, hogy felül kell vizsgálni az engedélyezési eljárás szempontjait és részletesebb, szigorúbb vizsgálat szükséges egy GMO engedélyezéséhez. Továbbá látva, hogy a GMO-kérdés mennyire megosztja a tagállamokat, keresik a jogi lehetőséget arra, hogy a tagállamok esetlegesen maguk dönthessenek egy génmódosított növényfajta termesztéséről.
Többen is állítják, hogy hiába a tiltás, mert a szomszédos országokból – Romániából, Csehországból és Szlovákiából – megindult a zsebimport. Az FVM szakértője azonban cáfolja e feltételezéseket: – Egyrészt az ilyen vetőmagokat zárt körben terjesztik a fajtatulajdonosok, másrészt a gazdáknak sem áll érdekükben az illegális vetés. Az exportáláskor a termelőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy termékük nem tartalmaz genetikailag módosított alkotórészt, a fogadó ország pedig a GMO-mentességet vizsgálatokkal ellenőrizheti. Súlyos szankcióra számíthat az a termelő, akiről kiderül, hogy hamisan nyilatkozott.