Most alapozzuk meg a következő hét évet

Több évre szóló nemzeti agrárstratégiát kell kidolgozni idén, amelynek az uniós agrárpolitika keretein belül meghatározott célokat kell szolgálnia, és 2022-től 2027-ig ennek alapján lehet a közösségi forrásokat, támogatásokat felhasználni. A tervezés ebben az évben véget ér, utána társadalmi egyeztetés kezdődik.

GazdanetO. Horváth György2020. 02. 28. péntek2020. 02. 28.

Kép: Vecsési káposzta lilakáposzta kapálás zöldség munkás napszámos dolgozó földmüvelés növénytermesztés 2011.09.02. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Most alapozzuk meg a következő hét évet
Vecsési káposzta lilakáposzta kapálás zöldség munkás napszámos dolgozó földmüvelés növénytermesztés 2011.09.02. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Bár még nincs végső döntés, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság az agrárgazdálkodókra és vidékfejlesztőkre nézve kedvezőtlen tervet akar átvinni az unió döntéshozó testületein. A mostani javaslat szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék a következő hétéves ciklusban a 2014–2020-as időszakhoz képest.

Ez is éppen elég alkalmazkodóképességet igényelne, ám ráadásul a mezőgazdasági termeléssel szembeni elvárások is növekednének, főként az állatjóléti és a klímaváltozással szembeni küzdelem, környezetvédelmi előírások lennének szigorúbbak.

Az úgynevezett Zöld Megállapodásra hivatkozva például a termelők csak úgy juthatnának az alaptámogatásokhoz, hogy meghatározott környezetvédelmi követelményeket kellene teljesíteniük, amelyek nagyjából a mostani zöldítési programra alapulnának. Most ezekért többlettámogatás jár, melyek okán külön kell igényelni a támogatásokat.

Az unió terve az, hogy minden tagországnak saját agrárstratégiát kell készítenie és elfogadtatnia Brüsszellel. Fotó: Németh András Péter

A jövőben viszont nem válna el a területalapú és a zöldítési támogatás, hanem egységesen járna minden területre, mindenki számára kötelező előírások teljesítése után.

De olyan elveknek is meg kell majd felelni, mint a most kialakítás alatt álló „Termőföldtől az asztalig” stratégiának. Mindez biztosan többletköltséget jelent a gazdáknak, vélhetően csökkenő támogatás mellett.

Az unió terve az, hogy minden tagországnak saját agrárstratégiát kell készítenie és elfogadtatnia Brüsszellel. Ez lenne az alapja az uniós források szétosztásának, felhasználásának. (Tegyük hozzá, hogy ez nem igazán új dolog, hiszen a vidékfejlesztési programnál eddig is nagyjából így kellett eljárni.)

Nagy István agrárminiszter egy minapi konferencián beszélt erről, és leszögezte, hogy olyan magyar KAP Stratégiai Tervet készítenek, amelynek végrehajtásakor a rendelkezésre álló források a legnagyobb biztonsággal, előre tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jutnak el a termelőkhöz.

A hazai tervezés első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. A nyárra elkészültnek a munkával, amit társadalmi vitára bocsátanak. Ha ebben az évben az EU megállapodik a hét­éves költségvetésről, akkor van rá esély, hogy az új KAP-jogszabály is elkészül.

A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be vélhe­tően 2021 elején.

Ezek is érdekelhetnek