Mozog a föld ára...

A nagy állami földárverések hatása elmúlt, évek óta egyre kisebb mértékben emelkedik a föld ára: tavaly már csak 1,1 százalékkal – derült ki a Takarék Csoport elemzéséből. Az osztatlan közös tulajdon jövő évtől tervezett felszámolása megmozgathatja majd a piacot.

GazdanetO. Horváth György2020. 06. 13. szombat2020. 06. 13.

Kép: Szántóföld Gutorfölde földügyek, a helyi földterületeket osztrák gazdák vásárolják fel 2014.11.04. fotó: Németh Anrás Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Mozog a föld ára...
Szántóföld Gutorfölde földügyek, a helyi földterületeket osztrák gazdák vásárolják fel 2014.11.04. fotó: Németh Anrás Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Tavaly is drágultak a földek Magyarországon, de csak alig. Számszerűen 4,5%-kal voltak magasabbak az árak, ám ha az inflációt is belevesszük, akkor csupán 1,1%-os a növekedés átlagos üteme. A múlt évben a szántóföldért fizetendő összeg már csak 5%-kal – hektáronként átlagosan 1,57 millió forintra – nőtt az egy évvel korábbi 1,5 millióval szemben.

Persze országrészenként eltérő a mérték: a legkisebb drágulás a Nyugat-Dunántúlon, míg a legnagyobb a Dél-Dunántúlon következett be.

A legtöbbet továbbra is a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántóterületekért, itt az ár meghaladta a hektáronkénti 1,75 millió forintot. Érdekesség, hogy az évekig legdrágábbnak vagy második legdrágábbnak számító Közép-Magyarország – ahol tavaly árcsökkenést tapasztaltak – visszacsúszott a rangsor utolsó előtti helyére (1,38 millió forint/hektár).

Továbbra is messze Észak-Magyarországon a legalacsonyabb az eladási ár, nem érte el az 1 milliót (954 ezer forint hektáronként).

Megyei szinten – az elmúlt évekhez hasonlóan – a legtöbbet tavaly is Hajdú-Biharban kellett ­fizetni a szántók hektárjáért, több mint 2,6 millió forintot. A legolcsóbb megye továbbra is Nóg­rád, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár.

A múlt évben a szőlők esetében kisebb mértékű csökkenés (–2%) mutatkozott, de a gyümölcsösök ára is csak 1%-kal emelkedett. A legnagyobb a drágulás a gyep, rét és legelő művelési ág esetében (9%), míg az erdők és fásított területek ára 4%-kal emelkedett.

Változásra van szükség, hogy a piac kimozduljon ebből az állapotból, ami jövőre be is következhet: a szakértők szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása már csak a tömege miatt is jelentős, a birtokrendezés potenciálisan a teljes mezőgazdasági terület 52, a szántóterület 30%-át érintheti.

A tulajdoni viszonyok rendezése pedig várhatóan tovább emeli a termőföldek árát.

Ezek is érdekelhetnek