Naponta egy tojást!

A Tojás Világnapja alkalmából az ágazat vezetése összefoglalta, mi a helyzet a magyar tojáspiacon. A két évvel ezelőttinél ugyan többet, de a tavalyinál valamelyest kevesebbet állítanak elő a nagyüzemek – a háztájit nehéz felmérni – az idén. Ez az 1,1-1,2 milliárd darab azonban még kevés: a nagyüzemi tojás-önellátottsági szintet a mostani mintegy 50-ről 75%-ra kellene növelni – szögezte le Kele Attila, a Magyar Tojóhibridtenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. Az idei teljesítményt a tavaszig tartó madárinfluenza, valamint a nyáron napvilágra került, de még le nem zárult fipronilbotrány rontotta.

Persze többet is kellene megennünk, mert ez lehet az alapja a termelés felfuttatásának.

Most Magyarországon egy-egy ember évente átlagosan 223 tojást fogyaszt el. Ez a mennyiség növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, de még messze van a három évtizeddel ezelőttitől, amikor minden napra jutott egy tojás.

A hazai ágazat helyzetét az erős konkurencia is nehezíti. Tavaly 200 kereskedelmi egységben végeztek felmérést, és 600 ezer tojást vizsgálva megállapították, hogy a külföldi tojások aránya az üzletekben átlagosan 40% körüli. A belföldiek átlagára darabonként 45,70 forint volt, míg az importé 35,50.

A tojások kilós árának feltüntetése a vizsgált tételek 4,7%-ánál hiányzott, a jelölés pedig 76,5%-os arányban nem bizonyult megfelelőnek.

A mostani helyzet valamivel jobb – köszönhetően a feketepiacot meg nem szüntető, de a körét szűkítő intézkedéseknek. Elsőként a tojás áfájának 5%-ra történt csökkenését kell említeni, mert ilyen szinten egyszerűen már nem érdemes adót csalni. A másik az ellenőrzések sűrítése és az ekáer-rendszer bevezetése. Az átlagos fogyasztói ár az idén nem változott lényegesen a múlt évihez képest, mérsékelten, 3-5%-kal csökkent az áfacsökkentés hatására. Lehetett volna nagyobb is, de időközben keresleti piac alakult ki és nőttek a termelői árak. A magyar tojástermelés éves árbevétele a becslések szerint 25-30 milliárd forint körüli.