Pestis a határon túl

EGYRE SÚLYOSABB a sertéspestisjárvány szerte a világban. Szakértők arra számítanak, hogy a betegség várt terjedése az idén nagy fordulatot hozhat a világ húspiacán is. A lehetséges következmények ma még kiszámíthatatlanok.

GazdanetO. Horváth György2019. 02. 10. vasárnap2019. 02. 10.

Kép: 10 November 2018, Baden-Wuerttemberg, Warthausen: A rescue team packs a wild boar speck suspected of being infected with African swine fever (ASP) into a foil in a forest area as part of an animal disease exercise. Photo: Thomas Warnack/dpa, Fotó: Thomas Warnack

Animal disease exercise on African swine fever
10 November 2018, Baden-Wuerttemberg, Warthausen: A rescue team packs a wild boar speck suspected of being infected with African swine fever (ASP) into a foil in a forest area as part of an animal disease exercise. Photo: Thomas Warnack/dpa
Fotó: Thomas Warnack

Tavaly a közvetlen szomszédságunkban alakult ki a legkritikusabb helyzet az afrikai sertéspestis járványszerű terjedése során. Romániában több mint ezer betegséggócról tudnak már, s a házi sertéstartóknál, illetve az állattelepeken több mint 360 ezer állatot kellett állami beavatkozással elpusztítani, a tetemeket megsemmisíteni. Eddig 16,7 milliárd forintnak megfelelő kártérítést fizettek ki.

Európában más részeken is terjed a kór, leginkább a belgiumi esetek miatt félnek. Itt korábban csak vaddisznókban találták meg a vírust, de ma már számos sertéstelepen is intézkedni kellett. A németek, franciák nagyon aggódnak, hogy hozzájuk is megérkezik a baj, a dánok pedig már döntöttek: a vírust hurcoló, nagy területeket bejáró vaddisznók ellen a határaikon kerítést építenek – a németországi szakaszon 70 kilométer hosszan –, annak ellenére, hogy a pestis még nem jelent meg Németországban. Hogy ennek mennyi az értelme, azt sokan vitatják, ugyanis a kórt legalább olyan mértékben terjeszti maga az ember – fuvarozás, fertőzött hús terjesztése, szemétbe kerülése, szendvicsek eldobálása stb. –, mint a vaddisznó.

S ha már a németek kerültek szóba: a szakértők szerint a globális húskereskedelem akkor borulhat fel csak igazán, ha a vírus megjelenik német földön is. Az e miatti húsexporttilalom olyan mennyiségű áru Németországban, illetve az EU-ban maradását okozhatja, ami már jócskán kihat az árakra is. Nem mellékesen: a magyar sertésés húsárakat is a németországiakhoz igazítják. Amennyiben a francia, spanyol, dán sertést is ilyen embargó érintené, akkor az egész európai sertéspiac fejre állhat, túltermelési válság jöhet létre.

Ugyanakkor nagy kérdés Kína esete. Ma már ott is egyre több helyen tapasztaltak afrikai sertéspestises megbetegedést, sok telepet kiürítettek: 5000 megbetegedést jeleztek, kiirtottak 600 ezer állatot. Így az ország egyébként is importra szoruló ellátása még több külföldi húst igényel. Ugyanakkor Peking kitiltott minden olyan országot, ahol a pestis – ha csak a vaddisznóknál is – megjelent, így például mi sem szállíthatunk nekik. Amennyiben bővül a pestissel fertőzött államok száma, úgy Kína egyre kevesebb helyről és vélhetően egyre drágábban szerezheti be a szükséges mennyiséget. Az USA még mentes a kórtól, de onnan a vámháború miatt nem mehet nagy szállítmány a Föld legnépesebb országába. Oroszország több mint fél évtizede küzd az afrikai sertéspestissel – Grúzián keresztül hozzájuk került be először a vírus, s onnan terjedt át Európa keleti és nyugati felébe –, saját ellátását sem képes megoldani, nemhogy Kínának értékesíteni.

A helyzet tehát meglehetősen vegyes képet mutat: egyszerre van/ lehet jelen hiány és túltermelés, ezért a magas és a nyomott árak kialakulását okozó folyamatok is működnek.

FOTÓ: THOMAS WARNACK, AFP/DPA

 

Ezek is érdekelhetnek