Támogatást beleszólás nélkül!

Nem túl jó hír a mezőgazdaságból élők számára: e témát az unióban a 2015–2017-es időszakhoz képest a válaszadók 9 százalékkal kevesebben – mindössze 53 százalék – gondolták nagyon fontosnak. De ez az arány még mindig sokkal jobb, mint ahogyan Magyarországon látják, mert nálunk rohamosnak mondható a csökkenés: már a lakosság fele sem, mindössze 40 százalék tartja nagyon fontos kérdésnek.
Abban is érdekes eltérések mutatkoznak a magyar és az európai értékrendben, hogy a gazdálkodóknak mi a két legfőbb feladata. Míg például a haszonállatok jóllétét az uniós polgárok 28 százaléka fontos szempontnak tartja, addig hazánkban csupán 8 százalék. Ugyancsak kevéssé fogékony a magyar polgár a környezet védelmére és az éghajlatváltozásra. Viszont míg a magyarok 34 százaléka elvárja a gazdáktól a minőségi termékek széles választékát, addig ez az uniós átlagpolgárok mindössze 22 százaléka szerint alapkövetelmény. Amiben viszont hasonló az egyetértés, az a biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás.
A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest a magyar polgárok általában jobbnak ítélik a helyzetüket az internetes lefedettséget vagy a gazdasági fejlődést illetően, mint az európai átlag – amin persze nem csodálkozhatunk, hiszen nagyobb lemaradást kellett behoznunk. Viszont rosszabbnak vélik a helyzetet a szociális és egészségügyi ellátásban, illetve a gazdasági és társadalmi életben való részesedés lehetőségében.
Az unió átlagához képest a magyarok kevesebb Európát igényelnek. No, nem a beáramló pénzeket, hanem a mezőgazdasággal, illetve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések alakítását illetően. Az egészséges élelmiszerek kérdését ugyanúgy inkább országos szintre bíznánk, mint az élelmiszer-ellátást, a gazdálkodók számára az életszínvonal alakítását, illetve az elfogadható árakat.
Ezután nem meglepő: az európai átlagnál kevesebb magyar tud arról, hogy az unió támogatást nyújt a gazdáknak. Akik viszont igen, azok közül idehaza sokkal többen (73 százalék a 61 százalékkal szemben) gondolják úgy, hogy az agrártámogatás minden európai polgár érdeke, nem csupán a gazdálkodóké. Ezért aztán azon sem csodálkozhatunk, hogy a közös agrárpolitikának a magyarok szerint sokkal nagyobb a hatása a mindennapjainkra, mint amennyire az  európai átlag gondolja.
Különösen érdekes, hogy a tagállami kiadások 1 százalékát (vagyis az uniós kiadások 40 százalékát) jelentő agrártámogatások mértékével a magyarok elégedettebbek, mint az uniós átlagpolgár. Minden negyedik uniós polgár szerint túl kevés a támogatás, nálunk ezt csak minden ötödik gondolja. S mindebből következik: tíz év múlva az uniós polgárok 44 százaléka szavazna meg a gazdálkodóknak több támogatást, míg nálunk csak 32 százalék.
Végül még két érdekesség: a magyarok az uniós átlagnál nagyobb mértékben tartják kedvezőnek a világ más országaival kötött kereskedelmi egyezményeket. Ugyanakkor az uniós átlagnál jóval kisebb mértékben ismerjük a minőségtanúsító jelzéseket. Míg a biogazdálkodásból származó termékek logója az unió lakóinak 27 százaléka előtt ismert, nálunk csak 14 százaléknak. Még beszédesebb az eltérés a tisztességes kereskedelmet (fair trade) illetően: míg az unóban 37 százalék ismeri a jelzést, nálunk a lakosság mindössze 9 százaléka – vagyis a tizede sem – tudja, mi fán terem…