MAGYARORSZÁGON az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, s csupán 6 százalékuk 35 év alatti. Habár évtizedes program segítené a generációváltást, sok fiatalt számos ok eltántorít a mezőgazdálkodástól. Most a kamara is beszáll a helyzeten javítani akaró kezdeményezésekbe.

Változhat a birtoköröklés

Európában általános tendencia, hogy egyre csökken a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok amúgy is alacsony szinten álló aránya. Hazánkban sem más a helyzet, habár az uniós átlagnál egy kicsivel több a fiatal. A 41 évnél ifjabbak aránya 16-17 százalék körüli, a 35. évüket be nem töltötteké csupán 6 százalék. Évek, lassan évtizedek óta kiemelt feladat a fiatalok segítése, de a helyzet nem változik markánsan.

Miért nem vonzó e terület az új generációk számára? Több oka is van. Az elsődleges természetesen a pénz: más gazdasági területeken könnyebben és több jövedelemhez lehet jutni. Ráadásul ahol a mezőgazdaságban is van megfelelő haszon és jövedelem, az a növénytermesztés. Az állattenyésztésben csak igen sok, mindennapi elfoglaltságot, állandó lekötöttséget kívánó munkával lehet megélni, de a bevételek mindig kisebbek, mint a növénytermesztésben. Ez az ágazat ugyan sokkalta több támogatást, árbevételt és profitot jelenthetne, de itt a legfőbb termelőeszköz, a föld korlátozó tényező. Habár a két évvel ezelőtt zárult állami földárverések során arányaiban több földhöz juthattak a fiatal gazdálkodók – a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt –, ám azóta csak a korlátozott földpiacon és igen magas árak mellett lehetne területhez jutni, ami igencsak nagy befektetést igényelne. A földbérlet sem jelent megoldást, mert ez a piac is erősen szűk, magas díjakkal.

Korlátozó tényező az is, hogy a mezőgazdálkodáshoz nemcsak föld és istálló kell, hanem rengeteg drága gép is. Ahhoz, hogy valaki a család megélhetését biztosító, felgépesített birtokhoz jusson, legalább 100-200 millió forintra lenne szüksége. Nem véletlen, hogy a szakemberek dolgoznak a fiataloknak szóló hitel- és szabályozási programon, amivel a gazdaság átvételét, kiemelkedő ágazatfejlesztést, új tevékenység indítását tennék lehetővé a számukra. Egy minapi tájékoztatón, ahol a fiatal gazdák érdekképviselete, az Agrya és a magyar agrárkamara együttműködési megállapodást írt alá, szóba kerültek más, a fiatalok vállalkozását nehezítő tényezők is. Ilyen a hitelhez jutás, a megfelelő bérek, s nem mellékesen a szakértelem megszerzésének problémája. Sőt az örökösödést szabályozó joggal is gond van. Ugyanis csak emiatt évente akár több ezer korábban működőképes birtok aprózódhat fel. Ezt meg kell akadályozni, ezért a kamara már javasolta a parlamentnek e terület újraszabályozását a külföldi példák alapján. Így ha egy birtok tulajdonosa elhalálozik, akkor a gazdaságot nem lehetne az örökösök között felosztani, hanem egyben kell tartani, s az azt tovább működtető örökösre szállna a hagyaték. Újra kell gondolni a gazdaságátadás ösztönzését is.

A fiatal gazdák munkáját – ahogyan másokét is – kedvezőtlenül befolyásolja a jogszabályi környezet folyamatos módosulása, emellett az elnyerhető támogatások feltételrendszereinek évről évre – az uniós ciklusokkal is együtt járó – változása. Az ígéretek ellenére évről évre növekszik a gazdálkodással kapcsolatos bürokrácia is.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.