Végre egy előrevivő korlátozás! - de sok tízezren fognak morogni érte

Kötelezővé tennék a fémzárolt vetőmagvak használatát. Ma ugyanis sokan azért nem tudnak megfelelő hozamot elérni, mert saját maga termelte gyenge minőségű magvakat vet évről évre.

GazdanetO. Horváth György2018. 03. 12. hétfő2018. 03. 12.

Kép: Termöföld, kukorica, munka, mezögazdaság, kombájn, aratás Moravica, Szerbia, (Ómorovica, Bácskossuthfalva) Vajdaság, magyarlakta falu Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 2011.10.19-20. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Végre egy előrevivő korlátozás! - de sok tízezren fognak morogni érte
Termöföld, kukorica, munka, mezögazdaság, kombájn, aratás Moravica, Szerbia, (Ómorovica, Bácskossuthfalva) Vajdaság, magyarlakta falu Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény 2011.10.19-20. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Jogszabályi szinten szigorítanák az úgynevezett fémzárolt vetőmagok használatát az országban. A gazdálkodók ma többségében az általuk megtermelt magokat vetik vissza a földbe, az aratáskor azonban évről évre gyengébb eredmények születnek. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanakkor jelentős előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: egyes növények esetében nagyon alacsony szinten van hazánkban a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza. (A rendszerváltás előtt és a profi gazdálkodóknál ma is ez az arány megközelíti a technológiailag optimálisnak mondható 50-60 százalékot.)

A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és más kalászosok esetében tapasztalható. A gazdák nemritkán 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot, aminek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok alakulnak ki. Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy ezt az arányt növeljék a magyar agrárgazdaság szereplői. – A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet – fogalmazott a főigazgató.

Napjainkban egyébként a főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak.

Az iuniós termeléshez kötött támogatásoknál ugyanakkor kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata, így szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a földbe. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, hiszen ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, a támogatást sem kaphatják meg.

A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor a kérdésben mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak. Ezért Gyuricza Csaba szerint nemzeti hatáskörben kell megkeresni a módját annak, hogy érdemben ösztönözni tudják a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak a gyártók. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.