Zászlócskák a karajon

Elméletileg a múlt hét végétől már furcsa jelenséggel szembesülhettek a nagyobb üzletekben sertéstőkehúst és más „disznóságot” vásárló háziasszonyok, háziurak. E termékeken apró zászlókat, sőt akár két zászlót is láthattak, valamint feliratokat mindenhol, a legkisebb hentesüzletig.

GazdanetO. Horváth György2020. 01. 29. szerda2020. 01. 29.
Zászlócskák a karajon

Életbe lépett ugyanis az a jogszabály, amely kötelezővé teszi – egyelőre a sertés esetében –, hogy a húsféléken jelölni kell, hol nevelkedett az állat, illetve hol vágták le. A csomagolt húsoknál ez már régóta kötelező, azaz a csomagolóanyagon rajta kell lennie minden efféle információnak.

A tőkehúsok esetében azonban csak a hentest kérdezve tudhattuk meg az adott húsdarab eredetét, múltját. Most ezt az információt mindenki egy pillanat alatt megszerezheti, elég csak ránézni a zászlókra vagy elolvasni a feliratokat.

Az előbbieket a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben látjuk, az ennél kisebbekben elég az írott – kézzel vagy nyomtatva készült – szöveges tájékoztató. (Zászlókat találhatunk a Tesco, Auchan, Interspar, Spar üz­­leteiben, míg a Penny Market, az Aldi, a Lidl csak csomagolt húst forgalmaz, így ezekben nem lesz változás.)

Kötelező a zászlós eredetjelölés a húspultban. Fotó: Cser Dániel, Lokál

Az eredeti szándék az volt, hogy a vásárló ismerje, milyen húst vesz. Válogatni azonban valószínűleg nemigen tud: a nyomon­ követ­hetőség ugyanis nagyon szigorúan vett szabály, minden eladott húsról tudnia kell az eladónak, hogy honnan származik.

Ezért aztán a húsraktárból általában egyazon forrásból érkezett húsfélék kerülnek a pultba, s míg azok el nem fogynak, nem is raknak ki máshonnan származót. Emiatt aztán kicsi a valószínűsége annak, hogy egyszerre kerüljön ki német, szlovák és magyar karaj az eladótérbe, s így aligha várható, hogy sok náció zászlajával tarkított húsok között válogathatnánk.

S hogy miként kerülhet egy nagy darab lapockára két zászló? Úgy, hogy mondjuk német ólban nevelkedett disznó, szlovák vágóhídon végezte. A szabályozás szerint ugyanis fel kell tüntetni azt is, ahol levágták és azt a helyet is, ahol felnevelték a hízót.

A kissé furcsa intézkedés célja vélhetően éppen a magyar sertéshúsfogyasztás ösztönzése lenne. Ezt viszont a fenti okok miatt nemigen szolgálja a zászlóerdő.

Hacsak valaki nem gondolja meg magát, változtat a főzési tervein, s a külföldi karajról lemondva inkább a magyar oldalast választja a hétvégi ebédhez.

Ezek is érdekelhetnek