Víz lepte el az örömszülők házát

Földönfutóvá vált a lakosság, s az elvetett terméssel együtt az emberek jövőjét is majdnem elvitte a víz a magyarok lakta romániai falvakban, Óteleken és Jánosföldén, ahol közel félezer házat döntött romba a Temes gátját két helyen áttörő, hömpölygő ár.

Hazai életTóth Gyula2005. 05. 27. péntek2005. 05. 27.
Víz lepte el az örömszülők házát

Irdatlan mennyiségű víz rohant végig a szántóföldeken 25 kilométer szélességben és 18 kilométer hoszszan, elöntve a Béga és a Temes közti településeket. Ótelek és Jánosfölde már negyedik hete víz alatt áll.
- A falvak lakóinak egy napjuk volt rá, hogy családjukat, állataikat, legszükségesebb értéktárgyaikat kimenekítsék otthonaikból. Az evakuálás gyorsan zajlott, emberi életben, egészségben nem esett kár. De a két falu összes lakója földönfutóvá vált - mondja Vajda Pál, a hat faluból álló kistérség polgármestere.
Az Újvárból, Jánosföldéből, Ótelekből, Öregfaluból, Magyarszentmártonból és Aurélházából álló településcsoport választott első embere levert:
- Még mindig nincs vége a pusztulásnak, hiszen a megmaradt házak is vízben állnak, falaik repedeznek.
Óteleken a 355 házból 210, Jánosföldén is majdnem ugyanennyi dőlt össze. A polgármester tart attól, hogy a még álló épületek kilencven százaléka is erre a sorsra jut. A legutóbbi számításai szerint 450-480 új házat kell építeni.
- Este jött a víz. Testvérem lányának most lett volna a lakodalma, de elmaradt, pedig szegények már mindent bevásároltak. S bizony nemcsak a vőlegényék háza dőlt le, de a testvéreméké is. Most tizennyolcan szorultunk össze egy helyen - magyarázza Gábor Etelka.
Bíró Lászlónak elsőként dőlt össze a háza Óteleken:
- A település háromszáz éves történelmében még nem volt rá példa, hogy a Temes a Bégáig ért volna. Egy házban laktunk édesapámékkal, s amikor jött a víz, csak a legszükségesebbeket kapkodtuk össze. Amikor visszaértünk, már vízben álltak a bútorok. A ház is összeomlott, a termés ott veszett a padláson.
{p}
A Magyarországról érkezett 16 szivattyúnál magyar szakemberek dolgoznak. Közöttük Kovács Béla, a budapesti Árvíz- és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat munkatársa.
- Két balatonnyi a vízterület a Béga és a Temes árapasztó csatornája közötti részen. Az átemelők egyenként ötszáz litert nyomnak másodpercenként, folyamatosan mennek. Ha kell, tudunk még hozni szivattyúkat, negyven áll készenlétben.
Kétszáz hektáron gazdálkodott az óteleki határban Szabó Csaba.
- Huszonkét napja vízben vagyunk, a házunk összeomlott, a gépeink víz alatt állnak. Az állatainkat ugyan kimentettük, de a gabonánkat tavaly nem tudtuk eladni, idén a víz elmosta. Most mindnyájan egyformák vagyunk a faluban, s bízunk benne, hogy hamar elmúlik a rossz. Amúgy jó munkás népek vagyunk, biztosan helyreállítjuk a falut, csak menne már el a víz - dohog Szabó Csaba.
A térségben a hatvanas évek óta nincs malária, de a szakemberek szerint lehetséges, hogy újra megjelenik a betegséget terjesztő szúnyog. Ha szükség esetén karantént vezetnek be, több hónapig senki nem hagyhatja majd el a környéket.

Hőkorszak?
- Voltak és lesznek hasonló, váratlan időjárási jelenségek - vélekedik Vissy Károly meteorológus az elmúlt hetekben megszaporodott pusztító esőzésekkel, áradásokkal és viharokkal kapcsolatban. - Nem egyedülálló eset az ilyesmi, de az semmiképpen nem nevezhető szokványosnak, ha házak dőlnek össze és emberéletek forognak kockán. Tény, az elmúlt időszakban megszaporodtak a szélsőséges időjárási jelenségek, de tudományosan egyelőre nem támasztható alá, hogy mindez a sokat emlegetett globális felmelegedésnek a következménye. A tudósok álláspontja megoszlik, hiszen közelgő elsivatagosodásról éppúgy hallunk, mint egy újabb jégkorszak eljöveteléről. Még hosszú időbe telik, míg bármelyik elmélet is egyértelműen igazolható lesz.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek