Madárlátta veszedelem

Bush elnökkel való tárgyalásán is szóba került a kérdés. Magyarország a szérum gyártásában az elsők között van a világon. Ugyanakkor még szerdai lapzártánkkor sem lehetett tudni, vajon ez a vírusváltozat okozott-e Romániában (képünkön) kisebbfajta, Törökországban nagyobb arányú baromfipusztulást és persze pánikot a múlt hét végén.
Jobb félni, mint megijedni - tartja a szólás. Így vagyunk most a madárinfluenzával. Még nincs Magyarországon, ám bármikor megjelenhet. Válságstábot hívtak össze hétfőn az Országházba. A kormányfőt Gráf József földművelésügyi és Rácz Jenő egészségügyi miniszter tájékoztatta a madárinfluenzával kapcsolatos helyzetről és a tervezett intézkedésekről. Jelenleg állat-egészségügyi problémáról és nem humán betegségről van szó - hangsúlyozták egybehangzóan a miniszterek. Magyarországon még madárinfluenza-gyanús esettel sem találkoztak.
Hatóságaink február óta kész járványügyi tervvel rendelkeznek, amelyet, ha kell, akkor - az unió illetékeseivel konzultálva - a helyzetnek megfelelően módosítanak. Kellő felkészülés céljával az utóbbi évben országszerte több gyakorlatot is tartottak. Hazánkban tizenegyezer vérmintát vesznek szárnyasokból, ebből kétezret vonuló vadmadarakból, a laboratóriumi vizsgálatok költségeit felerészben az Európai Unió finanszírozza. A Hortobágyi Nemzeti Park, a Kis-Balaton és a Fertő-tó vidéke a vonuló madarak legkedveltebb pihenőhelyei. Az említett térségekben minden megtalált elhullott madárról jelentést tesznek, s megvizsgálják a szárnyas-tetemeket. Süth Miklós országos főállatorvos elmondta: előbb a szerológiai vizsgálatokat végzik el. A kérdés az, található-e testükben olyan antigén, amely azt mutatja, az állat valaha madárinfluenza vírussal találkozott. Ez még önmagában véve kevés, virológiai elemzést is kell végezni ahhoz, hogy kiderüljön: valóban vírussal fertőzött-e az állat vagy sem. A főállatorvos tájékoztatása szerint a madárinfluenza-vizsgálatokat Angliában végzik, ottani referencialabort jelölt ki ugyanis e célra az unió. A hiteles eredmény két hét alatt készül el. Szólj, ha sok a tetem!
Gyanús lehet, ha előzetes tünetek nélkül sok madár egy időben hirtelen elpusztul. Ha valaki ilyet észlelne, azonnal jelentse a hatósági állatorvosnak. A megelőzésnek fontos követelménye a madárfajok elkülönítése, kerülni kell a szárnyasok zsúfolt tartását is. A zártan és szakszerűen tartott baromfiféléknél csekély a kór veszélye. Ha a betegség mégis megjelenik Magyarországon, a fertőzött állományt - kártérítés ellenében - megsemmisítik, s karantént rendelnek el.
{p}
A H5N1 okozta kór az állatról emberre terjedő betegségek - szakkifejezéssel a zoonózisok - csoportjába tartozik. A fertőzés a madarakról az emberre - abban a tíz tucat esetben, amelyről tudunk és amelyek közül minden második halált okozott - jellemzően légi úton terjed, tehát a betegség esetleges megjelenésekor az állatgondozók és állatorvosok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben.
A madárról madárra átterjedő - de elvétve már embert is fertőző - vírusváltozat ellen megelőző vakcinát is kifejlesztettek nálunk. Nagy mennyiségben vagyunk képesek vakcinát gyártani a netán bekövetkező pandémia, azaz világjárvány esetén. Ekkor sem kellene azonban a teljes magyar lakosságot beoltani, a még nem létező - emberről emberre fertőző - vírus terjedése szakértői becslések alapján három és fél millió fő kezelésével megakadályozható lenne. Jelenleg itthon megelőző jellegű tömeges oltásra nincs szükség.
Vírusok elleni vakcina készítésében Magyarország jelenleg is nagyhatalom. Ha a fent említett vakcina tesztelése sikeres lesz (ez a jövő héten derül ki), akkor hazánk a gyártási eljárás értékesítésével, illetve vegyes vállalat létrehozásával működhetne közre a madárinfluenza elleni vakcina tömeges gyártásában. A világ vakcina-előállítási kapacitása egyébiránt meglehetősen szerény.
A múlt hét végén a román agrárminiszter rejtélyes kacsaelhullásokról számolt be a Duna-deltát felölelő Tulcea megye Ciamurlia de Jos településén, és a térséget egészségügyi vesztegzár alá helyezték. Mivel Constanta és Ialomita megye két  falujában ugyanakkor negyven hattyútetemre leltek, és az Al-Duna mentén valamivel délebbre fekvő Calarasiban szintén gyanús madártetemek kerültek elő, az egészségügyi hatóság szigorú, nyolc települést érintő vesztegzárat és a szomszédos megyékre is kiterjedő vadásztilalmat vezetett be. (Szerdai lapzártánk idején már csak Ciamurlia de Jos falura tartották fenn a teljes karantént.)
{p}
Riadalom Romániában
A román hatóságok 45 ezer, hagyományos, "emberi" influenza elleni védőoltást küldtek szét a legveszélyeztetettebb településekre, folyamatosan oltják a lakosságot, hogy elkerüljék a két - az "emberi" és a "madár" - vírus esetleges találkozásából eredő súlyosabb betegséget. Elrendelték 45 ezer háziszárnyas kiirtását, ám a falusiak többsége tiltakozik a beszolgáltatás ellen, arra hivatkozva, hogy nem bizonyosodott be a fertőzés. Az ország legtöbb megyéjében betiltották az élő állatok árusítását a vásárokon, felhívták a lakosságot, hogy kerüljék a közvetlen kapcsolatot a madarakkal és a háziszárnyasokkal, ne egyenek lágytojást, majonézt vagy nyers tojásból készült ételeket, baromfihúst pedig legalább félórás főzés-sütés után fogyasszanak. Az intézkedések riadalmat váltanak ki a lakosságból. (Részint mert a hatóságok olykor egymásnak ellentmondó információkat és utasításokat adtak.)
A közegészségügyi válságstáb ülésével egy időben betiltották az élő és a vágott baromfi bevitelét 15 országból, a határállomásokon szigorították az állat-egészségügyi intézkedéseket. Román szakemberek valószínűnek tartják, hogy a nagy lilik, a vadkacsa és a vadliba hurcolta be a madárinfluenzáéhoz hasonló vírust az országba.
Lezárták a magyar-román határt mindenféle húsféleség előtt, a hazánkba tartó kamionokat  lemossák.
Törökország északnyugati részén csaknem kétezer pulyka pusztult el a múlt hét végén. A hatóságok elszigetelt jelenségnek mondták a betegség felbukkanását, minthogy a Manyas városánál található pulykatelep egy természetvédelmi terület közelében fekszik, amely különféle madárfajok kedvelt lakóhelye. A török hatóságok szintén vesztegzárat rendeltek el a kór megfékezésére.
{p}
Vírus csiki-csuki
Lapzártánkig még nem sikerült egyértelműen azonosítani a romániai és a törökországi esetekben a madárinfluenza vírusát, és ha mégis beigazolódna a gyanú, akkor sem bizonyos, hogy ugyanaz a törzs bukkant fel, amely Ázsiában szedi áldozatait. (A dél-amerikai Kolumbiában épp a napokban bukkant fel a vírus H9-es, kisebb elhullást okozó változata a baromfik között.) A román állat-egészségügyi intézet igazgatója szerint a Tulcea megyében talált három madártetemen végzett elemzések kimutatták, hogy az állatokban voltak olyan antitestek, amelyek a vírussal való találkozás nyomán keletkeznek, de magát a vírust a tetemekben nem találták meg, így nem is izolálhatták. Közben brit szakemberek érkeztek Romániába. Ha sikerül elkülöníteni a vírust, brit laboratóriumokba küldik további elemzésre. Az ottani eredmények döntik el végérvényesen, hogy a Romániában talált madarakkal a veszélyes kór végzett-e vagy sem.

Magyar baromfi
Hazánkban jelenleg mintegy százötvenezren élnek tyúkfélék tartásából - tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutatóintézetben. Azok száma, akik ház körüli tartás révén kapcsolatba kerülhetnek szárnyasokkal, hozzávetőleg másfél millió főre tehető. A KSH áprilisi adatai alapján az országban összesen 44,9 millió baromfifélét számláltak. Közülük a tyúkállomány 35,8 millió (tojótyúkok 14 millió), liba 1,8, kacsa 3,2, pulyka pedig 4,1 millió van. A többi gyöngytyúk, fürj és más szárnyas.

A kór felbukkanása
A madárinfluenzát már 1878-ban önálló betegségként ismerték. A vírus (tizenhat altípusáról tudunk) H5N1 altípusa megtámadhatja a vadmadarakat és a háziszárnyasokat, erősen fertőzött környezetben az embert is megbetegítheti. A kór legutóbb Hongkongban jelent meg, 1997-ben, ám az összes baromfi kiirtásával sikerült megakadályozni terjedését. A vírus 2003-ban bukkant fel újra, Thaiföldön, Vietnámban, Kambodzsában, Indonéziában. Eddig több mint százhúsz, felerészben halállal végződő emberi megbetegedésről tudunk.
A kór két év alatt eljutott az Urálig. Kína nyugati, Csinghaj tartományában a költöző madaraknál új madárinfluenza-vírustörzset találtak idén áprilisban. És terjedt tovább a járvány: Kazahsztánban, Pavlodár közelében tört ki júliusban, majd haladt északnyugat felé, Novoszibirszk, Omszk, Kurgán, Tyumeny irányába. Augusztusra eljutott a vírus Tibetbe, illetve Mongóliába is, ahol a vadkacsák és vadlibák szervezetében mutatták ki a H5N1 fertőzését, ezután a kór elérte az Urál térségét, Cseljabinszkot. Oroszországban megállították ugyan a fertőzés terjedését, nem sokkal később a Kazahsztánnal és Mongóliával határos Altaj tartományban mégis azonosították a kórokozót egy lelőtt vadmadárban.