Ki mennyit veszít két év alatt?

Mindez persze csak az átlagos keresetre (ennek összege havi nettó 108 ezer forint volt márciusban) szert tevőkre vonatkozik, akik átlagos életkörülmények között élnek. Más a helyzet, ha már családban élő, jövedelemmel rendelkező honfitársunkat vesszük figyelembe. A kép még homályos, igazából az ősz folyamán derül ki, hogy a kormány által a napokban bejelentett intézkedések valójában havonta hány ezer forinttal rövidítik meg pénztárcánkat. Becslések azért már napvilágot láttak a sajtóban, a következőkben ezekből állítottuk össze azokat a becsült értékeket, melyek nagy valószínűséggel megállják a helyüket.
Nagy kérdés, hogy a megszorítások mely társadalmi rétegeket érintik inkább: úgy lesz-e, mint volt a Bokros-csomagnál, mely igazából a szociális juttatások megnyirbálásával spórolt, ezáltal faragta le a költségvetés hiányát, s így hathatósabban az ország szegényebbik felén csattant, vagy éppen, mint sokan állítják, fordítva lesz. A kérdés ugyanis az, hogy az a néhány ezer forint, amennyivel havonta többe kerül a megélhetés, mely rétegeknél mennyire hiányzik. Ferge Zsuzsa szociológus például a Klub Rádióban úgy vélte, hogy a legszegényebb egy-másfél millió honpolgár elkerülheti a számottevő életszínvonal-esést, ha a megvonásokat a kormány megfelelő mértékben képes ellensúlyozni.
Vagyis az energiahordozók árának növelésekor rászorultsági alapon ad ártámogatást e családoknak, illetve más, a családot érintő kompenzációkat biztosít. Az említett családokban már a jövedelem - főként az államtól származó segélyek, illetve alkalmi munkák bére - egyszázalékos kiesése is nagy gondot okoz. E családok ugyanis pénzüknek legalább a felét kénytelenek élelmiszer-vásárlására fordítani. Márpedig az élelmiszerek az áfaemelés miatt kettő-négy százalékkal drágulnak szeptembertől. Kérdés, hogy a boltosok mennyiben akarják vagy tudják majd áthárítani az adóemelést a fogyasztókra, ugyanis a megcsappanó kereslet miatt a mostaninál is jóval nagyobb piaci harc körvonalazódik, mely ugyanakkor árharc is lesz: aki olcsóbb, az nyeri a versenyt.
A jövedelmi szint következő szakaszán élő kétmillió ember is csak akkor kerülheti el az elszegényedést, ha az állam újragondolt szociális hálót feszít alá. Ezek a nagyon fontos részletek viszont még nem ismertek, a kormány nem nyilatkozott ebbéli terveiről.
Vélhetően nem jutnak ilyen kritikus helyzetbe azok, akik az átlagosnál többet keresnek, és még azok sem, akik a közszférában dolgoznak, s a most elbocsátandó ezrek körébe kerülnek. Utóbbiaknak van valamennyi tartalékuk, illetve eladható a tudásuk. Többségük képes lesz újra munkát találni.
Ferge szerint az ország lakóinak másik fele megérzi ugyan a változásokat, de főként a leggazdagabb egymillió állampolgár életmódján nem sokat változtatnak az intézkedések. Mondhatni, van miből fedezniük a terheket.
Úgy tűnik, hogy a kormányintézkedések - már ami megmarad belőlük, mert egy sor tervezet vélhetően nem állja ki majd az alkotmányosság próbáját, ahogyan ilyen okok miatt a Bokros-csomag egy része sem léphetett hatályba - inkább a vagyonosabb családokat, illetve a vállalkozásokat terhelik. Utóbbiak sokkal több adót, járulékot fognak fizetni, mint eddig, ami maga után vonhatja, hogy kevesebb személyt alkalmaznak. Az intézkedések között azonban akad olyan, mely éppen a foglalkoztatás könnyítését szolgálja. Hogy e két hatás közül melyik lesz erősebb, az csak talán egy év múlva derül ki a munkanélküliséggel, illetve a foglalkoztatottak számával foglalkozó statisztikákból.
De nézzük a már ismert részleteket!
A tervezett megszorító csomag elnevezése: Új egyensúly program. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentése szerint két és fél évre határozza meg azt a programot, amely 2006-ra 350 milliárd forintnyi megtakarítást ígér a költségvetésnek. (Ennek valamivel kevesebb, mint a fele a magánszemélyek, másik fele a cégek befizetéseiből, illetve csökkentett támogatásából tevődik össze.) A következő két évre pedig újabb ezer-ezer milliárd forintot. Az elképzelés a kormány oldalán a terhek csökkentését hozza, a másik oldal szemszögéből viszont fordított a helyzet: a lakosság legalább két évig nem számíthat gyarapodásra.
A csomag az esztendő hátralévő részében kiadáscsökkentésből 170 milliárdot tervez. A kiadások lefaragásának terve csak akkor valósítható meg maradéktalanul, ha az ellenzék támogat olyan kétharmados törvényeket, melyek lehetővé teszik az állam karcsúsítását. Ilyen például a megyei önkormányzatok megszüntetése vagy az ezernél kisebb lélekszámú települések polgármesteri hivatalának felszámolása. Nem szükséges ugyanakkor az ellenzék támogatása ahhoz, hogy a kormány csökkentse a gáz és a villamos energia ártámogatását. Augusztus 1-jétől átlagosan harmincszázalékos gázáremelés lesz, míg a villamos energia ára a lakosság körében 14, a nagyfogyasztókéban tíz százalékkal növekszik. A gáz ára az 1500 köbméter alatt fogyasztók körében kisebb emeléssel jár, a változtatás a 3000 köbméter feletti felhasználókra ró nagyobb terhet.
A bevételek növeléséből 180 milliárdot vár a kormányzat a 2006-os évre. Megszűnik az áfa 15 százalékos kulcsa, így húszszázalékos forgalmi adó terheli majd az energiát, az alapvető élelmiszereket, az autóbusz- és a vonatjegyeket. Három lépésben - idén szeptemberben, 2007 áprilisában és szeptemberében - növekszik a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója. A természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos adó 54 százalékra emelkedik. (Ez az adó nem vonatkozik az étkezési utalványokra.) Megszűnik a Sulinet-kedvezmény, valamint a szellemi tevékenység éves százezer forintos adókedvezménye. Bevezetik az elvárt társasági adót. Azok a veszteséges cégek, amelyeket nem mentesít ez alól az adóhivatal, kötelesek árbevételük 0,32 százalékát megfizetni. Tervezik a vállalkozások szolidaritási adóját: a 16 százalékos társasági adón felül nyereségük további négy százalékát kötelesek így befizetni. Az eva a jelenlegi 15 százalékról 25 százalékra emelkedik október 1-jétől. A kormány szerint több százezerre tehető azok száma, akik a minimálbér után fizetnek tb-járulékot, holott jövedelmük ennél nagyobb. Nekik szeptembertől a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetniük.
A programban vannak a következő években életbe lépő változások is. A jövő év januárjától az szja 18 százalékos kulcsának határa 1,7 millió forintra emelkedik. Hatmilliós jövedelem felett negyvenszázalékos lesz az adó. A nyugdíjas vállalkozók adóalapjába januártól beszámítják a nyugdíjakat is; igaz, csak a tényleges jövedelemrész után kell adót fizetni. A gépjárművek után 2007-től a súly helyett a motor teljesítménye alapján kell megfizetni az önkormányzati adót, és nő a gépkocsik átírási illetéke is. Megszűnik a lakáshitel adókedvezménye: csak azoknak jár, akik még az idén felveszik a hitelt, és ezt még öt évig érvényesíthetik. Tervbe vették a nagy értékű ingatlanok megadóztatását is 2008-tól.