Népszavazás döntsön az olimpiáról

A kétkedők táborát erősítette a múlt héten megrendezett Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM)-konferencián Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. "A jelenlegi tehetségtelen politikusgárda, amely megakadályozta a világkiállítást, leállította a Fidesz-kormány olimpia-kezdeményezését, miért pont most mondana mást?" - tette fel a kérdést. A mai gazdasági és bizalmatlansági helyzetben, amikor - Schmidt Mária szerint - a kormány szavahihetősége megkérdőjelezhető, amikor súlyos problémákkal néz szembe az ország, egy ilyen projekt eleve kudarcra van ítélve. "Jó lenne, ha nem lenne igazam, de nem látok reményt" - szögezte le a Fidesz elnökének korábbi főtanácsadója.
A vitapartnerek közül senki nem értett egyet Schmidt Máriával. Demján Sándor, a Trigránit Rt. elnöke a BOM alapítói nevében elmondta: "A szervezet éppen azért alakult, hogy a fejlesztés gondolatát az érdekelt cégek végre kirántsák a politika fertőjéből. Hogy Budapest ne maradjon le ebben a régióban, forrásokra van szükség." Demján hangsúlyozta: infrastruktúrát, közlekedést kell fejlesztenie, különben mellékszereplővé válik ebben a térségben, lemarad Pozsony, Bécs vagy Bukarest mögött. Ha Budapest elveszíti a pozícióját, akkor egész Magyarország hátrább csúszik a régióban. "Én azért akarok Budapesten olimpiát, mert magyar hazafi vagyok, és tudom, hogy szükségünk van rá. Hogy a fiatalok megtalálják itthon is a számításukat. A sport növeli a hazafiságot, erősíti a kultúrát. Japán az olimpia után tudott kitörni, másképp kezdtek nézni a japán teljesítményre.  Szöul, Barcelona ugyancsak jó példa, hogy lehet megerősödni egy ilyen folyamat végén" - tette hozzá a nagyvállalkozó.
Szalay-Berzeviczy Attila BOM- és tőzsdeelnök a költségekről beszélt: "A 2016-os olimpiai pályázat beadásig a folyamat hétmillió dollárba kerül. Ebben szerepel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, a lakosság folyamatos tájékoztatása. Ezt a pénzt a BOM, illetve a hazai magántőke bocsátja rendelkezésre. Vesztenivalója egyelőre tehát csak annak a magántőkének van, amely most a zsebébe nyúlt. Amennyiben megnyerjük a rendezés jogát, az már kétmilliárd dollárba kerül. Egyet ebből a NOB bocsát rendelkezésre, egyet pedig a rendezőbizottság saját bevételeiből, támogató hazai vállalatoktól szed be. Vagyis sem a pályázás, sem a rendezés nem terheli az adófizetőket."
Amit közpénzből kell finanszírozni, az nem más, mint az infrastruktúra, a közlekedés fejlesztése, a létesítmények. Azok pedig itt maradnak, és többségében amúgy is szükségesek. Magyarország méreténél fogva egy budapesti olimpia az egész országra kihat. A vidéki stadionok, a Balaton mind-mind versenyhelyszínek lesznek, addig soha nem látott turizmussal. És azok a régiók is hasznot húznak az eseményből, amelyek "csak" egyéb programokat tudnak kínálni az idelátogatóknak. Ami pedig a fejlesztéseket, Budapest és a régió közlekedését, az új épületeket, utakat illeti, azok csak jót tehetnek egy városnak, egy régiónak, ha egybehangolt menetrendhez igazodnak.
"Nem álmodozunk - jelentette ki Szalay-Berzeviczy Attila. - Hogy ma kiigazító gazdasági intézkedések történnek, az 2009-re, amikor a 2016-os olimpiáról döntenek, már érdektelen lesz. Így nyernek értelmet igazán a mai megszorítások is. Az euró bevezetése kikényszeríti a gazdaság rendbetételét, az olimpiai kandidálás pedig kikényszeríti a koncentrált fejlesztést."
Hankiss Elemér professzor a klasszikus görög példát hozta fel, miszerint az olimpia is konfliktusban, háborúban született. Miközben a kis városok gyilkolták egymást, a delphoi jósnő azt üzente, úgy lehet a gyűlölködésen úrrá lenni, ha háború helyett sportolnak. Így három kisállam megállapodott az olimpiában, s abban, hogy a játékok alatt, előtt és után 12 napig a sportolókat nem lehet megölni, békén kell hagyni - így tört ki a béke. "Jó lenne, ha ez az olimpiai ügy kizökkentene bennünket a gyűlölködésből, a céltévesztettségből, s felülkerekednénk a napi romboló politikai érdekeken - mondta Hankiss. - Nem lennék akkor sem kétségbe esve, ha nem kapnánk meg az olimpiát, mert az a fontos, amit a felkészülési folyamat magával hoz: a gazdasági fejlesztést, a kreativitást, a civil társadalom megerősödését. A társadalom gyógyulási folyamatát mi tudjuk elindítani, nem kormányok, nem városok, hanem civil szervezetek és ilyen nagyszabású civil kezdeményezések, mint az olimpia.
 Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kijelentette, elengedhetetlennek tartja, hogy országos népszavazás nyilvánítson véleményt s adjon felhatalmazást Budapest olimpiai pályázatára, mellyel ő maga azonosulni tud. Szilvásy György kancelláriaminiszter pedig elmondta: amíg a kormány nem ismeri az emberek véleményét és az egyébként BOM-költségen készülő megvalósíthatósági tanulmány minden számát és részletét, addig nem adhat kormánygaranciát.