Új egyensúly pluszadókkal

Mindannyiunk pénztárcáját érinti az adótörvények módosítása. Az államháztartási egyensúlyt javító adócsomag elfogadásával különösen nehéz helyzetbe kerülnek a korábban is szerényen élő családok. A jó hír az, hogy megmarad az ötszázalékos, kedvezményes áfakulcs, ez vonatkozik például a gyógyszerekre és az újságokra. A lakosságot azonban érzékenyen érinti, hogy az áfa középső, 15 százalékos kulcsa húsz százalékra emelkedik szeptembertől. Ebbe a körbe tartozik ugyanis valamennyi alapvető élelmiszer: tej, kenyér, tojás, hús stb. Ráadásul az áfaemelés drágítja egyebek mellett a gázszolgáltatást és a tömegközlekedést is. Az egyéni egészségbiztosítási járulék négyről hat százalékra, a munkavállalói járulék mértéke egyről másfél százalékra emelkedik idén.
A vállalkozóknak ugyancsak összébb kell húzniuk a nadrágszíjat, különösen vonatkozik ez azokra, akik, egyéb lehetőség hiányában, kénytelen-kelletlen önmaguk foglalkoztatására kényszerülnek. Az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) eddigi, 15 százalékos mértéke 25 százalékra nő októbertől, novembertől nem szűnik meg az 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás, nem csökken a társadalombiztosítási járulék 29-ről 26 százalékra, s a vállalkozások járulékalapja a minimálbér kétszeresére emelkedik. Ez utóbbi esetében némi könnyítés, hogy azok a vállalkozók, akiknek a tényleges jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, mentességet kérhetnek az adóhivataltól a megduplázott járulék megfizetése alól.
Az adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadója 44-ről 54 százalékra változik, módosul a cégtelefonok magáncélú használata. A jövőben húszszázalékos adó terheli a vállalkozói házipénztárban tartott pénzt, ha annak összege nagyobb a majdani új törvényben engedélyezettnél. Aki évente hatmillió forintnál többet keres vagy nyereséges a vállalkozása, az négyszázalékos szolidaritási adót fizet szeptembertől, tehát lényegében nem kettő, hanem három adósáv lesz. Jövő januártól szűkül az adómentes bevételek, valamint az szja-kedvezmények köre, megszűnik például a Sulinet és az életbiztosítás után járó adókedvezmény. Nő a gépjárműadó: alapjául jövőre már nem a súlyt, hanem a teljesítményt veszik. A bankok ötszázalékos járadékot fizetnek majd az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után, és húszszázalékos lesz a kamat- és árfolyamnyereség-adó.
Az adó- és járulékemelésekkel, illetve a kedvezmények megkurtításával növekedik a központi költségvetés bevétele. A cél az, hogy 2008-ra az államháztartás hiánya az idei 9,4 százalékról 3-3,5 százalékra csökkenjen, miáltal megteremtődnek annak feltételei, hogy Magyarország szabadon dönthessen - mint ahogy Veres János pénzügyminiszter fogalmazott - az euró bevezetésének dátumáról. A kormány ősszel már nem módosítja az elfogadott adótörvényeket, azok eredeti formájukban lesznek érvényben 2008-ig.
A hat szakszervezeti konföderáció a múlt heti demonstráció után várhatóan ismét tárgyal a további lépésekről. Alkotmánybírósághoz fordulnak a vállalkozók az elvárt társasági adó és a járulékalap megkétszerezése miatt. Az adótanácsadók a köztársasági elnök segítségét kérték, hogy küldje a törvényt előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a házipénztár megadóztatása alkotmányellenes, az elvárt adó pedig nem szerepel az uniós előírások között.

Élelmünk áfája
Elfogadta az Országgyűlés a hét elején az adó- és járulékszabályok változtatását. Ezek a vállalkozásokat és a magánszemélyeket egyaránt terhelik, egy részüket - például az áfaemelést és a minimális járulékalapot - az idén szeptember elejétől be is vezetik. Az élelmiszer-gazdaságra a legnagyobb terhet kétségtelenül az élelmiszerek áfájának 15-ről 20 százalékra emelése rója. Hogy mennyivel drágulnak az élelmiszerek, azt még nem tudni, de mindenki saját zsebén érzi majd, annyi bizonyos.
Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára szerint ennek következtében gyengül a vásárlóerő, minthogy a kereskedők az áfa egy részét valószínűleg a fogyasztókra hárítják majd. Az alapanyag-termelők és a kereskedők közé szorított hazai élelmiszeripar árbevétel-arányos jövedelme országos átlagban az egy százalékot sem éri el, így az emelkedő energiaárakat is beszámítva nem képes vállalni a többletterheket. Marad tehát az évek óta tartó lejtmenet - fogalmazott a főtitkár.
A Magosz képviseletében nyilatkozó Örvendi László kifogásolta, hogy az őstermelők a jövőben egységesen húszszázalékos áfát a korábbi gyakorlathoz hasonlóan nem igényelhetik vissza. A forgalmi adó ellensúlyozására szolgáló kompenzációs felár azonban - a parlament mezőgazdasági bizottsága egységesítő javaslatának elutasítása nyomán - a növényi termékek körében változatlanul 12, míg az állati termékekében hét százalék maradt. Szerinte ez több tízmilliárd forinttal rövidíti meg a kistermelőket.
Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára úgy vélte: a mezőgazdaság valószínűleg képtelen lesz továbbhárítani az agrártermékek öt százalékkal növelt áfáját. Szervezetükben úgy számolják, minden százalék nyakukon maradó áfa 15 milliárd forinttal rövidíti meg az általuk képviselt gazdálkodói réteget, ami szélsőséges esetben a teljes nyereséget is elviheti. A minimum járulékalap bevezetése értelmében a jövő év elejétől a minimálbér duplája után kell majd fizetni a különféle járulékokat, ami az alacsony bérszínvonalú agrárvállalkozások számára méltánytalan. Igaz, mentességet kérhetnek az APEH-től, ám ez újabb eljárás, még több adminisztráció. A főtitkár kifogásolta, hogy a jövedelmezőségtől független, az árbevétel alapján kirótt adóval lényegében az 1988-ban megszüntetett, rossz emlékű termelési adót hozták vissza.