Világűrbe kéne menni…

- Amikor a szakember az űrturista kifejezést hallja, mosolyog a dollármilliomosok e kozmikus hóbortján, vagy lemondóan legyint?
- Inkább irigykedem... Ha lenne pénzem és a szervezetem is engedné, szívesen részt vennék egy ilyen programban. Eddig öt űrturista fizette ki a kiképzés és a repülés költségeit, valamennyien végeztek valamilyen munkát is a világűrben. Szó sincs arról, hogy az űrhajó vagy az űrállomás ablakain keresztül csupán a Földet bámulják.
- Pedig azt hinné az ember, hogy semmi mást nem csinálnak odafönt, csak élvezik a súlytalanságot, fénykép- és videofelvételeket készítenek majdani élménybeszámolóikhoz.
- Az orvospszichológusok mindig ajánlják az űrturistáknak, hogy vegyenek részt a kutatási programokban. A súlytalanság különleges állapot, a szervezet tiltakozik is ellene, és jó, ha az űrturista pontos menetrend szerint dolgozik, mert akkor kevésbé lesz elfoglalva a súlytalanság tüneteivel. Simonyi Károly is komoly feladatokat kapott orvosbiológiai kísérletekben, fénykép- és videofelvételek készítésében, főképpen a magyar fejlesztésű Pille sugárzásmérő készülék használatában. Ez utóbbit éppen az űrállomás orosz parancsnokától vette át. Az űrturista lényegében azt csinálhatna, amit akar, de eddig mindegyikük komoly munkát végzett.
- Ennek ellenére nem jelentenek­e púpot a profi űrhajósok hátán?
- Kissé erős a kifejezés, szó sincs erről, hiszen az űrhajósok tudják, hogy a civil nem kevés pénzt hoz az űrprogramokhoz, melyeket csupán állami támogatással nehezebb lenne fejleszteni. A profi asztronauták pontosan tudják, mit jelent a súlytalanság állapota, ezért barátian viselkednek az űrturistákkal. Az űrturisták fizető vendégek, segítenek nekik, ez a professzionális űrhajósok érdeke is.
- Simonyi Károly huszonötmilló dollárt, mintegy ötmilliárd forintot fizetett az űrkiruccanásért. Elkönyvelhettek-e valamennyi hasznot az oroszok?
- Úgy vélem, van némi hasznuk az űrturistákon. Ma már ez is egyfajta kereskedelmi szolgáltatás, s az orosz állam sem jótékonykodik az űrturistának jelentkező millomosokkal.
- Minimumkiképzést kapnak a világűrre kíváncsi pénzemberek, vagy ugyanazzal a szakmai útravalóval küldik fel őket, mint a hivatásos űrhajósokat?
- Egy űrturistának nem kell ismernie az űrhajó vagy az űrállomás teljes működését, csak végső esetben kezelheti a berendezéseket. Ezért könnyített kiképzést kap, ami általában hat hónap. Előfordult persze, hogy a jelentkező nem tudta a fél évet folyamatosan vállalni, egy hónap kiképzés után egy hónapra hazament, majd újabb kiképzési időre visszautazott Csillagvárosba. Hosszúnak tűnhet a fél év, de a jelentkezőknek meg kell tanulniuk oroszul is. Űrbe indított orosz űrturistára eddig nem volt példa.
- Előfordulhat-e, hogy például katonai célú kutatásokat kell eltitkolniuk a profi űrhajósoknak a civilek elől?
- A Nemzetközi Űrállomás nem katonai bázis. Az ilyen megfigyelésekre ott vannak a katonai műholdak.
- Mit vihetnek magukkal személyes poggyászként az űrturisták? Simonyitól tudjuk, többek között egy magyar zászlót és gyermekrajzokat is becsomagolt, amelyeket majd egy magyarországi múzeumnak ajándékoz.
- Szerződésben rögzítik, hogy a megadott súlyhatárig mit vihetnek magukkal a kozmonauták, akár profik, akár turisták. A személyes úti csomag tartalmát mindig meg kell beszélniük a kiképzőkkel. Alkoholt például nem engednek fel, de hát az űrhajósok is ravaszkodhatnak, találnak is megoldást, hogy magukkal vigyenek egy kicsit belőle...

Utazás a Hold körül
Húsz-huszonöt millió dollárt fizetnek az űrturisták a világűrbe szóló "jegyükért". Aki űrsétára is vállalkozna, annak plusz tizenötmillió dollárral kell megfejelnie a tarifát. Az oroszoknak bejött az űrbiznisz, azon gondolkoznak, hogy egy Holdat megkerülő űrutazásra is be lehessen náluk fizetni. Ez potom százmillió dollárba kerülne. Évekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy Friderikusz Sándor is tervezett ilyen utat, de végül a Földön maradt. Addig is Simonyi Károly tervezett könyvéből ízlelhetjük majd meg, milyen az, ha az ember fizető vendég a világűrben.