Havonta öt nap munka

Reméljük, hogy megtaláltuk a törvényes utat – bizakodik a maklári polgármester, Havasi László. A szociális segélyből élőknek együttműködési megállapodást ajánlanak, és segítenek nekik állást keresni. Cserébe azt várják tőlük, hogy havonta öt napot munkálkodjanak a település szépítésén – erről a napokban hozott rendeletet a Heves megyei község önkormányzata.
– Különösen elkeserítő, hogy a Makláron élő huszonhat segélyezettnek több mint fele 35 éven aluli. Akadnak köztük középfokú végzettségűek is, akiknek bizonyosan sikerül állást találni. Addig is a fűnyírásban és a csapadékelvezető árkok tisztán tartásában segédkezhetnek. Megesett, hogy parlagfű-mentesítésre pályázhattunk volna, de nem találtunk elég helybelit, aki vállalta volna az irtást – magyarázta lapunknak a falu első embere.
Havasi László szerint a rendeletük, melyet éppen most vizsgál a megyei közigazgatási hivatal, a segélyezettek együttműködési kötelezettségére épül, így nem lehet törvénysértő. Annál is inkább, mert a munkáért cserébe plusz szolgáltatást biztosítanak az állástalanoknak. Mindenkivel személyre szóló szerződést kötnek. Segítenek nekik az elhelyezkedésben: nemcsak a munkaügyi központ kínálatából válogathatnak, de összehozzák őket a helybeli vállalkozókkal, sőt külön munkaközvetítő céget is megbíz az önkormányzat. Emellett a polgármesteri hivatalban használhatják a telefont, sőt a világhálón böngészhetnek álláslehetőség után. Az önkormányzat egyik alkalmazottja foglalkozik majd a segélyezettekkel, akik az önéletrajz és a motivációs levél megírásához is tanácsokat kapnak. Az Eger melletti községben a rendelet nem kavart vihart, mivel nem kisebbségi problémáról van szó: a szociális segélyből élőknek alig harmada roma származású.
A kormány eközben – legalábbis sajtóhírek szerint – több terven is dolgozik. Ezek egyikének az a lényege, hogy növekedjen a segély és a minimálbér közötti különbség, mert „csak így éri meg” dolgozni. Ennek két útja lehetséges: csökken a segély és/vagy nő a minimálbér. A szakértők most számolják, hogy melyik mennyibe kerülne, de még az is elképzelhető, hogy a két lépés egyszerre valósul meg: a segélyt ezentúl nem a minimálbérhez kötnék, hanem a nyugdíjminimumhoz, illetve a minimálbérből származó bevétel is növekedhetne különféle, a munkához kapcsolódó adók és járulékok csökkentése miatt. Ugyanakkor sok szociológus felveti, hogy a szegénység további ellehetetlenülését okozná a segélyek mérséklése. Bár pontos számok nincsenek, de állítólag a rászorulóknak csupán fele jut segélyhez, akik nem, azokról nem szól semmiféle hír. A segélyezés mértékének csökkentése sokak szerint egyértelműen a gyermekeket nevelő családokat fogja sújtani. Az egyedülálló segélyezettek támogatását ugyanis már ma sem a minimálbér alapján számolják ki.