Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Tüntetés követte a Békés megyei Szarvas polgármesterének városi közgyűlésben tett azon kijelentését, hogy a megyei vízműcégnél fel kellene számolni a szakszervezetet, mivel a dolgozók cafeteriajuttatásai miatt nő a vízdíj. Babák Mihály már előző nap levélben kért bocsánatot.
Kép: Szarvas, 2008. szeptember 13. V’zźgyi dolgozok tiltakoz— felvonul‡sa Szarvason. MTI Fot—: Ujv‡ri S‡ndor
„…A szakszervezet nagyon erős. Akkor rúgják ki őket és kész, számolják föl” – hangzottak Babák Mihály polgármester szavai az augusztus 28-i szarvasi közgyűlésben, tudósított róla a Hír6 hírportál. A szakszervezet úgy került a történetbe, mint Pilátus a credóba: a vita a megyei önkormányzatok tulajdonában álló Békés Megyei Vízmű Zrt. vízdíjemelése kapcsán a város és a cég között áll fönt. A szarvasi közgyűlés kora tavasszal nem fogadta el a vízmű díjemelésről szóló határozatát, azonban a cég közgyűlése azt májusban megszavazta. Az elmaradt összeget így utólag kellett a lakosságnak megfizetnie, ami az önkormányzatnak is kellemetlen volt. A közgyűlésben elhangzottak tanúsága szerint egy másik konfliktus a város és a vízművek között, hogy Szarvas megvásárolná a vízmű dolgozói üdülőjét, amely városi telkek közé ékelődik a Körös-parton. A polgármesternek ezzel kapcsolatban is volt pár epés szava. „Nem tartom fontosnak, hogy a vízmű vállalatnak legyen Szarvason üdülője. Csökkenjen az összköltség: dolgozzanak, ne üdülgessenek.”
A Békés Megyei Vízművek Zrt. hatvan-egynéhány települési önkormányzat tulajdonában van, a nagyobb tulajdonosok részaránya tíz százalék körüli. Nyilvánvaló, hogy a tulajdonosok szeme előtt egy – várt vagy elkerülni szándékozott – elképzelhető privatizáció lebeg. A működési költségek növekedése csak beruházással fékezhető, a Békés megyei települések azonban nem végtelen anyagi forrásaikról híresek. Babák Mihály arról is beszélt a közgyűlésben, hogy Szarvas számára a cél 50 százalékos tulajdonrész megszerzése lenne. Tulajdonrészt növelni csak a többi település kárára lehetne, csakhogy az utolsó választások után a megye szinte egységesen narancsszínt öltött. Az óvatos helyezkedést az azonos pártállású városok, illetve az általuk kinevezett igazgató köreiben nem verik nagydobra: jellemző, hogy bár a megszólított fél a mostani ügyben is Csák Gyula, a vízművek igazgatója volt, ő nem kívánt a dologhoz hozzászólni – ahogy utólag Babák Mihály sem.
– Táncolhatsz, Gabesz, van elég hely – bökte meg kollégáját egy vízműdolgozó már a szeptember tizenharmadikai tüntetésen, mikor a menet befordult a városháza elé. „Ha kirúgja a szakszervezetet, tisztíthatja a csatornát”, hirdette egy transzparens. Mellettem a padon ült néhány rozoga ellendrukker is, akik a bajszuk alatt morogtak, például olyanokat, hogy nem volt szép így belekötni a polgármesterbe, csak mert kicsit elszólta magát. – Ez nem véletlen elszólás volt, ő így gondolkodik – vélte Borsik János, az Autonómok Szakszervezeti Szövetségének elnöke, a rendezvény egyik vezérszónoka. Miskéri László, a Békés Megyei Vízművek Zrt. szakszervezeti vezetője a polgármester azon kijelentéseire, hogy a vízműdolgozók jóléti juttatásai és a magas béreik miatt magas a vízdíj, elmondta: a céget szakmai szempontból az első tízben jegyzik az országban, míg a bérek elmaradnak az országos átlagtól. Úgy tudjuk, a bruttó átlagbér százhuszonötezer forint körül van.
A példás rendben zajló tüntetés ennek ellenére is okafogyottnak tűnt Babák Mihály két nappal korábban kelt levelét olvasva: „…az érdekképviseletek megsemmisítéseként értelmezett minden nyilatkozatomat (…) ezen levelemmel viszszavonom. (…) félreértett mondataim – amelyekért nyilván felelősséget kell vállalnom – egy több hónapja tartó gazdasági vita szerencsétlen következményei voltak.”
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu