Kapuvár elszármazottai

Még dúlt a szocializmus Kapuváron 1986-ban, és nem lehetett a változások szelét érezni. – Én más szellemben tanítottam a földrajzot és a magyar irodalmat, mint kellett volna, úgyhogy az Osli iskolában nem hoszszabbították meg a szerződésemet. Sőt, biztosítottak róla, hogy a következőkben a megyében se fogok tanári állást kapni – meséli Sipőcz László, aki egy dologban feltétlenül különbözik a többi disszidenstől: ő csak Bécsig volt hajlandó menni, mert szerette volna a szemét szeretett városán tartani.

Hazai életDénes Vanda2009. 08. 14. péntek2009. 08. 14.
Kapuvár elszármazottai

Most már nemcsak figyeli az itthoni eseményeket, hanem próbálja egyengetni is Kapuvár sorsát. Úgy látja, a hozzá hasonló elszármazottak sokszor hasznos tapasztalatokkal bírhatnak városa számára, hiszen pont földrajzi távolságuk teszi lehetővé, hogy elfogulatlanul szemléljék a nehézségeket, folyamatokat. A város Sipőcz László segítségével októberre tanácsadó fórumot hív össze, melynek apropóját nem mellesleg az adja, hogy Kapuvár ősszel ünnepli várossá avatásának 40. évfordulóját.

– Szerintem mostanra összeállt egy olyan kritikus tömeg, ami elindíthat valamiféle változást – véli Sipőcz László. – Természetesen nem mi akarjuk megmondani a tutit a városnak, csak egy kötetlen fórumot biztosítunk, ahol beszélgetünk. Kapuvárnak a mai napig az a legfőbb gondja, hogy nincs egységes városkép, és a jövőképe sem egyértelmű. Vannak önmagukban jó projektek, de ezek nem egyfelé húznak. Például a város nem számol azokkal az 5-15 kilométeres távolságban lévő attrakciókkal és produkciókkal sem – ilyen a Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Fertő tó, Pomogy vagy Frauenkirchen –, amiket már nem kell megvalósítani, csak csomaggá kellene összefűzni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek