Meggyfán is van cseresznyelégy

A cseresznyelégynek egy nemzedéke van. A kártevő szalmasárga, tojásdad alakú tonnabáb alakban a talajban telel át. Rajzása rendszerint elhúzódó, az imágók április végétől júliusig repülhetnek, a csúcs általában május második felére esik. A cseresznyelégy nősténye 4-5 milliméter, a hím 3-3,5 milliméter hosszú, fekete alapszínű, szárnyán jellegzetes rajzolat látható. A nőstények a tojásokat a termés héja alá rakják, általában egyesével. A lárvák egy hét múlva kelnek ki, majd a gyümölcs húsában a magig rágják be magukat. A termésen szellőzőlyukakat is találunk, amelyek egyikén távozik a bábozódni készülő, 5-7 milliméteres nyű, népies nevén kukac. A fertőzött gyümölcsön többnyire moníliás gyümölcsrothadás is fellép, így a termés teljesen tönkremegy.
A cseresznyelégy rajzásának megfigyelésére szexferomoncsapdát használhatunk (gyártja az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, Budapest). A két-három napos fogási eredmények alapján elhúzódó rajzás esetén is okszerűen tudunk védekezni a kártevő ellen. A cseresznyelégy a rajzás kezdetén a fa koronájának melegebb, napfényes részét keresi fel. A tojások fejlődésére, majd a lárvák növekedésére a száraz, meleg időjárás a kedvező. A védekezést már a tojásrakás megkezdése előtt el kell kezdeni, különben hiábavaló lesz a kezelés. A folyamatos tojásrakás többszöri (két-háromszori) védekezést is szükségessé tesz. Lehetőleg olyan hatóanyagú növényvédő szert alkalmazzunk, amelyek más fontos kártevőkre (levéltetvekre, hernyókra) is hatásosak. Az acetamiprid, dimetoát hatóanyagú készítmények már az érési táplálkozás alatt gyérítik a kártevőt, tojásrakáskor pedig a szerrel érintkezve elpusztulnak. Ezeknek a készítményeknek hosszabb az élelmezésügyi várakozási ideje, amit a cseresznye érésénél figyelembe kell venni. Az éréshez közeledve már csak rövidebb várakozási idejű növényvédő szert, például piretroidokat használhatunk.
Tavasszal a cseresznyelégyen kívül jelentős kárt okoz a fekete levéltetű is.  Egész Európában elterjedt, de megtalálható Ázsiában, Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is. Kártétele jelentős hajtástorzulást okoz. Az összesodródott, megcsavarodott levelek már nyár elején elszáradnak, a hajtás növekedése leáll. A levéltetű táplálkozása során jelentkező ürülék és a rajta megtelepedő korompenész a termés értékesítését lehetetlenné teszi. Meleg, párás tavaszi időjárás esetén a levéltetvek gyorsan felszaporodhatnak. A levéltetű a cseresznye védelmére használt rovarölő szerekre érzékeny, így egyidejűleg több kártevő ellen is hatásosan védekezhetünk. A cseresznyén és a meggyen nem nagyon gyakori az atkák előfordulása. A szabad szemmel még látható takácsatkák és az így már nem észlelhető levélatkák a levelek szívogatásával okoznak kárt. A fertőzött levelek korábban lehullanak, gyakori lehet a terméshullás is.