Mikroszkóp után kábítás

Nemrég még azért aggódtunk, hogy uniós csatlakozásunkkal befellegzik a jó házikolbászok és hurkák idejének. Félelmünk, úgy tűnik, alaptalan volt, de azért utánajártunk, milyen előírások vonatkoznak a házi sertést vágó magánszemélyekre.

Házunk tájaKemény Krisztina2006. 01. 27. péntek2006. 01. 27.
Mikroszkóp után kábítás

- Hazánkban a házi disznóvágások törvényi kereteit két rendelet szabályozza - mondta el lapunknak Orbán Péter állatorvos, a Baranya Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese. - Az egyik (9/1999 FVM-rendelet) állatvédelmi előírásokat tartalmaz, és az állat levágás előtti kábítását teszi kötelezővé. E jogszabály kétezer-három január elsejétől hatályos, vagyis a vágásra szánt disznók teljes két éve csakis agyrázkódást okozó főbelövés, illetve elektromos villával való kábítás után szúrhatók le.
Betartásával - mely véget vetett az éktelen sivalkodásoknak - az igazgatóhelyettes tapasztalatai szerint nincs különösebb gond. Mindenki számára kényelmesebbé és kíméletesebbé teszi a disznóölést. A törvény tiszteletéhez talán az is hozzájárul, hogy a megyék állatvédelmi felügyelői szúrópróbaszerűen ellenőriznek, és alkalmanként százötvenezer forintra büntethetik azt, aki nem az előírásnak megfelelően cselekszik.- Sokkal súlyosabb következményeket vonhat azonban maga után a másik, kevésbé közismert és tiszteletben tartott előírás (69/2002 FVM-rendelet) megszegése, amely a trichinellavizsgálat elvégzését teszi kötelezővé - hívta fel a figyelmet az igazgatóhelyettes.
A trichinella olyan fonálféreg, amely a nyers vagy nem kellően átsütött hússal - vagyis elsősorban a disznóvágás során kóstolgatott nyers töltelékkel, valamint a nyers füstölt húsokkal (kolbász, sonka) - fertőzi meg az embert, de hőkezelés és fagyasztás során elpusztul. A kórokozó a házi sertésen kívül vaddisznóban, lóban, medvében, kutyában és macskában is előfordulhat, de a magyar lakosságra - hazánk húsfogyasztási szokásainak megfelelően - főként a házi és vaddisznók miatt lehet veszélyes. A fonálféreg a fogyasztás után néhány nappal hasmenést okoz, ez a tünet hamarosan elmúlik. Ezt követően észrevétlen szaporodásnak indul a bélben, majd lárvái megtelepednek és betokosodnak az izomban. Ekkor már olyan tünetek jelentkezhetnek, mint arc- és szem körüli ödéma, izomfájdalmak és romló vérkép. A betegséget sok esetben csak akkor ismerik fel, amikor a gyógyszerek már nem hatékonyak. Súlyos esetben légzési nehézségeket és szívizomgyulladást okozhat, ami halálhoz vezethet.
A betegség, amely hazánkban nagyon ritkán fordul elő, megelőzhető lenne, ha disznóvágáskor értesítenék a helyileg illetékes hatósági állatorvost, aki a vágás napján 1000-1500 forintért elvégzi a kórokozó kiszűrésére alkalmas mikroszkópos vizsgálatot. A közfogyasztásra kerülő húsok esetén a fertőzés veszélye nem áll fenn, mert a húsokat a vágóhidakon ellenőrzik. Bár a rendelet 2002 nyara óta a trichinellaszűrést a házi vágások esetén is kötelezővé teszi, a tájékozatlanság miatt nagyon kevesen tartják be (a két kezünkön meg lehet számolni, hogy Baranyában az elmúlt három és fél évben hányan kérték a vizsgálatot). E jogszabály megszegésének ellenőrzése és büntetése ma még nem jellemző.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek