Gyanús a barna almavirág

A tűzelhalás karanténbetegség, észlelését jelenteni kell az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatnak, amely megteszi a szükséges intézkedéseket, többek között elrendeli a kötelező védekezést a fertőzött területen. A tenyészidőszak során először a virág fertőződésével kell számolni: a beteg virágok megbarnulnak, megfeketednek. A kocsányon keresztül fertőződött terméskezdeményeken általában baktériumnyálka verődik ki. A gyümölcsök később fonnyadnak, megfeketedve mumifikálódnak, de az ágakon maradnak. Később kialakulnak a betegség látványos tünetei: a fiatal hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajlanak.
Meleg, párás időben a jellemző piszkosfehér, krémszínű, esetleg rozsdabarna színű baktériumnyálka-cseppek a fertőzött növény bármely részén megjelenhetnek. A tenyészidőszak második felére a vesszőkön, az ágakon és a törzsön a fertőzés helyein besüppedt, lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek keletkeznek. A másodvirágzásra, vízhajtások képzésére hajlamos fajták általában könnyebben fertőződnek, és gyakran a másodvirágzás a fertőzés időszaka. Az egyes növényfajok, illetve -fajták között lényeges fogékonyságbeli különbségek vannak. Az almák közül fogékonyak a Jonatán és a Golden fajtakörbe tartozók. A körte és a birs különösen fogékony gazdanövénye a kórokozónak.
A tűzelhalás szaporítóanyaggal, terméssel, rovarokkal, vándormadarakkal, széllel, esővel, illetve öntözővízzel vihető át, de terjed például metszőollóval és virágporral is. Különösen kedvező a kórokozó fertőzéséhez a jégverés utáni meleg, magas páratartalmú időjárás. A baktérium elsősorban sérüléseken keresztül jut be a levelekbe és a hajtásokba. Tavasszal, a virágzás idején járványveszély akkor alakul ki, ha három egymást követő napon a hőmérséklet meghaladja a 18 Celsius-fokot, a lehullott csapadék mennyisége két és fél milliméternél több, a levegő páratartalma pedig 75 százalék fölötti.
A fertőzés előrejelzésére számítógépes módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a növény- és talajvédelmi szolgálatok jelezni tudják a védekezés időpontját, és ezt felhívásban közzéteszik. Sziromhullás után, majd az intenzív hajtásnövekedés idején figyeljünk a fertőzésgyanús fákra, a megbarnult, megfeketedett virágokra, illetve hajtásvégekre. A tünetek észlelését haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnak. A beteg hajtásokat azonnal el kell távolítani úgy, hogy a tünetmentes részből is negyven-hatvan centimétert vágjunk le. A lemetszett ágakat semmisítsük meg, égessük el vagy ássuk mélyen a földbe. A metszőollót minden metszés után háztartási hypo tízszázalékos oldatába mártva fertőtlenítsük. A vegyszeres védekezést rügyfakadástól piros bimbós állapotig réztartalmú készítményekkel, lemosásszerűen kell végrehajtani. Sziromhullás után a termés viaszosodásáig Aliette 80 WP vagy Kasumin 2L növényvédő szer alkalmazható évente háromszor-négyszer.