Támad a sertéstelepek réme

A kórokozó a környezeti hatásokkal szemben eléggé ellenálló, biztonsággal csak az erősen savas és az erősen lúgos közegben pusztul el, a fertőtlenítés ezen alapul. Nem viseli el továbbá a magas hőmérsékletet, vagyis sütés és főzés hatására elpusztul. Fontos tudni, hogy ugyanakkor a pácolás, a füstölés és a fagyasztás nem árt neki, fertőzőképességét ettől még több hónapig is megőrzi.
A betegség világszerte előfordul, és ahol felüti a fejét, súlyos gazdasági veszteségeket okoz. Szerepet játszik ebben a nagy állatsűrűség, az országok közötti élőállat-, hús- és húskészítmény-forgalom növekedése, a természeti katasztrófák (például árvizek), és sok helyen a vaddisznóállomány is fertőzött. A vírus behurcolással kerülhet egy-egy sertéstelepre, ahol azután igen gyorsan terjed, mert a sertések egy nappal a kórokozó felvétele után, még az első tünetek megjelenése előtt váladékaikkal ürítik. A beteg állat négy leggyakoribb tünete a láz, a hátulsó testfél gyengesége, a testen megjelenő vérzések, valamint a hasmenés. A kór első jelei: bágyadtság, étvágytalanság; az állatok ásítoznak, nemegyszer hánynak is. A falkában a betegség kezdetén az egészségesnek tűnő egyedek is már lázasak lehetnek. A láz végig fennmaradhat, és az állatok központi idegrendszere már a korai szakban megbetegszik. A vemhes kocák egy része elvetélhet, s a vemhesség első felében bekövetkező fertőződés esetén életképtelen vagy gyenge életképességű malacok születnek, melyek az első két hétben elpusztulnak. Fiaztatókban általában a kocák betegszenek meg először. Egy-egy állományban az állatok tíz-harminc százaléka elpusztulhat.
Mit tehet a gazda a betegség megelőzéséért? Nagyon fontos a sertéskereskedelem szabályainak betartása, az adásvétel nyomon követhetősége. Vágóhídra, piacokra csak állatorvosi szemle után, szállítólevéllel, az állatok egyedi megjelölésével szabad szállítani. Ha idegen sertést visz valaki a gazdaságába, jól teszi, ha 42 napra elkülöníti a többitől. Ha látja, hogy valami baja van az állatnak, ne kezelje házilag! Különösen veszélyes, ha a lázas sertést tovább gyógyszerezik még akkor is, ha az antibiotikumok sem segítenek. Bármely, betegségre utaló tünet esetén, valamint ha elhullik egy állat, azonnal értesíteni kell az állatorvost.
A klasszikus (európai) sertéspestis a Nemzetközi Járványügyi Hivatal úgynevezett A listás betegségei közé tartozik. Megállapítása esetén az Európai Unió országaiban hatósági igazgatási intézkedéseket hoznak a járványgócok felszámolására. Ez helyi, községi zárlat révén védőkörzet kialakításával, az állomány megsemmisítésével és fertőtlenítésekkel jár együtt. A gazda teendője ilyenkor a hatósági intézkedések maradéktalan betartása.