Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
B. B-né, Siófok
Olvasóink gyakran kérik, sürgősen írjuk meg, mi károsítja a növényeiket, és hogyan védekezzenek ellene. Mivel azonban a leírt tünetek alapján a betegség egyértelműen sokszor nem határozható meg, azt ajánlhatjuk, hogy a beteg növényeket szakemberrel nézessék meg. Általában minden nagyobb település önkormányzata foglalkoztat növényvédő szakembert, akinek a segítségét kérhetik. Kertészeti, erdészeti és mezőgazdasági üzemek is adhatnak szaktanácsot (bár lehet, hogy nem ingyen). Minden megyében - általában a megyeszékhelyeken - működnek növény- és talajvédelmi szolgálatok, ahol a bevitt hajtások, termések, kártevők vizsgálatával, vagy - indokolt esetben - helyszíni szemle alapján meghatározzák a betegséget, és a védekezési módokról is pontos tájékoztatást adnak. A szemlék általában ingyenesek, térítést csak a laboratóriumi vizsgálatokért kérnek. Itt szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni ezekre a lehetőségekre, hiszen a szakszolgálatok minden körzetben naprakészen tájékozottak a fellépő - esetenként járványszerű - betegségekről és azokkal szemben a gyors, hatékony és a környezetre legkevésbé ártalmas védekezési és megelőzési lehetőségekről, a beavatkozás módjáról és annak legkedvezőbb idejéről. A megyei szakszolgálatok összehangolják a működésüket, de régiónként is közzéteszik előrejelzéseiket, érdemes figyelemmel kísérni hirdetményeiket a helyi lapokban, mert sok hasznos tanáccsal szolgálhatnak a kertészkedőknek.
Stupstorák Dezső, Tiszaföldvár
A termőföldből, ha nem is vetik be, növények sarjadnak. Ezek a növények a biológiai körforgásban kiegyenlítő szerepet töltenek be, fertőtlenítő hatásúak, és a kultúrnövények által egyoldalúan felvett tápelemeket is visszapótolják a talajba. Mérésekkel bizonyították, hogy a gabonatáblákon a betakarítás után megjelenő konkoly, búzavirág és pipacs jótékonyan hat a talaj tápanyagegyensúlyának helyreállítására. Teljesen hibás és környezetromboló tehát az a szemlélet, hogy a "gyomnövényeket" (vegyszerrel!) az utolsó szálig ki kell irtani, az a jó, ha a kultúrnövények lekerülése után a tábla "szép tiszta". Az ilyen talajok védtelenek a szél, a csapadék pusztító hatásával szemben, és ilyen területre könnyen betelepednek a valóban agresszív gyomok (parlagfű, vaddohány). A tájra jellemző gyomok, amelyek más - sokszor életképtelen - növényeket elnyomnak, nem minden esetben károsak. Javarészt jelzőnövények, amelyek a talaj tápanyag-zavaráról és szerkezethibáiról árulkodnak. Ha nem irtják, legfeljebb gyomlálják és virágzás előtt rendszeresen kaszálják őket, akkor - amint betöltik a küldetésüket - visszaszorulnak, és helyükön az adott tájra jellemző, fajokban gazdag, vadvirágos gyep lesz. Ez - amellett, hogy olcsón fenntartható, szép a szemnek, takarmánynak is értékes - növeli a föld biológiai értékét. A művelésbe fogott réti talajok például általában jó termőképességűek.
Másik kérdésére: baromfitartással kapcsolatban szívesen ajánljuk figyelmébe a Biogazda kiskönyvtár sorozatból Mátray Árpád-Zámbó Sándor A biobaromfi tartása című könyvet, valamint a Környezet- és Tájgazdálkodás sorozatból Szalay István szerkesztésében az Alternatív baromfitenyésztés és -tartás címűt.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu