Van-e méreg a zöldségben?

Ebben egyetért velem Ambrus Árpád, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, akinek egyik fő feladata, hogy őrködjön a fogyasztó egészsége, biztonsága felett. A hivatal a különféle intézetek által végzett vizsgálatokat fogja össze, és ha szükséges, felhívja az illetékes hatóságok figyelmét a megfelelő intézkedésekre. Erre jó példa a tavalyi marokkói zöldpaprika, amelyben a megengedett értéknél százszor többet találtak egy növényvédő szer hatóanyagából. A növény- és talajvédelmi szolgálat gyors intézkedése után nem maradt el a bírság, haladéktalanul betiltották az előírásoknak nem megfelelő áru forgalmazását és megsemmisítették a szállítmányt.
Az országban hét megyei laboratóriumban vizsgálják a zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-hatóanyag tartalmát, tudtam meg Győrfi Lászlótól, aki a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat laborfelügyeleti osztályát vezeti. Tavaly majdnem négyezer mintát vizsgáltak meg, a mintákat termelőktől, piacokon, nagy bevásárlóközpontokban, valamint a határállomásokon vették. A vizsgált tételek nagyjából fele-fele arányban származnak hazai termelőktől, illetve importból. Tavaly a vizsgált hazai minták 62 százaléka nem tartalmazott szermaradékot kimutatható mennyiségben, míg az import tételeknél ez az arányszám csak 38 százalék. A hazai zöldségek, gyümölcsök 1,2 százaléka tartalmazott a megengedett értéknél több szermaradékot, míg a külföldi minták 4,6 százaléka volt kifogásolható. A laboratóriumok színvonala ma már lehetővé teszi, hogy egyszerre mintegy harminc hatóanyagot tudjanak vizsgálni. Az itthoni termelőkkel könnyebb a dolguk, hiszen permetezési naplót kell vezetniük, amelyben felsorolják a vegyszereket. Az importtal már nehezebb a feladat, de a sokéves tapasztalat révén következtetni tudnak a keresett hatóanyagokra. A külföldről behozott tételeket növény-egészségügyi bizonyítvánnyal látják el, s ebben csak azt tüntetik fel, hogy a tárolás során, a szállítás előtt melyiket milyen gombaölővel, rovarirtóval kezelték. A laboratóriumok kimutatják azokat a hatóanyagokat is, amelyeket nálunk már nem alkalmaznak.
Ambrus Árpád szerint a hazai növényvédelmi technológia olyan szigorú előírásokon alapul, hogy biztonságot nyújt a fogyasztóknak is. Baj csak akkor van, ha a termelők nem tartják be a technológiát, az előírt adagolást vagy az egészségügyi várakozási időt. Ezért kell résen lenniük a növény- és talajvédelmi szolgálat szakembereinek, akik nem csak rutinszerűen vesznek mintát, hanem tudatosan a kritikus helyekre is koncentrálnak. A biotermékeket eddig nem vizsgálták, hamarosan azonban ennek is eljön az ideje. Bennük nem a szermaradékot kellene vizsgálni, hanem szükség van a gombák által termelt mérgek, a mikotoxinok koncentrációjának ellenőrzésére is, mert azok sokkal veszélyesebbek a fogyasztókra. Gondoljunk csak arra a külföldi fűszerpaprika-őrleményre, amely a megengedettnél lényegesen több aflatoxint tartalmazott!
Győrfi László elmondta, hogy a vizsgálat költséges, egy-egy minta elemzése húsz-harmincezer forintba kerül. A műszerpark felújításra, korszerűsítésre szorul, de a hasonló profilú európai laboratóriumok versenyében tavaly az élen végeztek.
Végül egy jó tanács a fogyasztóknak: alapos mosással a primőrök felületén lévő esetleges szermaradék a tizedrészére is csökkenthető.