Idejében szólunk

Bár a múlt héten rengeteg eső esett, továbbra is időszerű cél a felkészülés az öntözésre. A csapadékeloszlás ugyanis nagyon egyenetlen: volt, ahol felhőszakadás, jégeső okozott károkat, míg máshol egy kiadós öntözésnek megfelelő, csendes eső hullott. Most újra jön a nagy meleg, és a talaj felső 30-60 centiméteres rétege hamar kiszárad majd. Ez azért baj, mert a kertészeti és szántóföldi növények zöme sekélyen gyökerezik, így a szárazságra érzékenyek. Már a talajok sem a régiek, az egyoldalú műtrágyázás hatására és a szerves trágya hiánya miatt leromlott a szerkezetük, a vizet nem képesek megőrizni. Mit tehetünk? Hogyan készülhetünk fel a szárazságra? Öntözésre csak nagyon kevesen tudnak berendezkedni, ezért teljesen új szemlélettel kell gazdálkodni. Olyan fajtákat kell termeszteni, melyek jól tűrik az aszályt, s már az előveteményt úgy szükséges megválasztani, hogy az ne szárítsa ki a talajt. Fontos, hogy olyan talajművelési módszereket alkalmazzunk, amelyek hatására nem távozik a talajnedvesség. Most a nagy esők után át kell kapálni a kertet, hogy megőrizzük a lehullott csapadékot, és kiirtsuk a gyomokat, melyek júliusban különösen megsokasodnak.
Miközben szedjük a friss zöldségeket, gondoljunk arra is, hogy a letermett növények ágyásait szakszerűen elmunkáljuk. Ez azt jelenti, hogy a betakarított termény után azonnal meg kell művelni a talajt, mert annak biológiai élete így feléleszthető. A feltört talaj jobban befogadja és meg is tartja a csapadékot. Kikelnek rajta a gyomok, melyeket rendszeresen, még mielőtt magot hoznának, el kell távolítani. Ugyanakkor a feltört terület talaja beérik, és így az őszi talajmunkák könnyebben elvégezhetők. Kísérletek bizonyítják, hogy a megművelt talajból 20-25 százalékkal kevesebb víz párolog el, mint a műveletlenből. Persze a talajmunkákat azonnal le kell zárni, simítani, mert a nagy rögök hamar kiszáradnak.
Még több nedvességet tarthatunk meg, ha a betakarított növény "szalmáját" összeaprítva beforgatjuk a talajba. Ez alól kivétel, ha a növényi maradványokon betegség tünetei, kártevők láthatók, mert azok a másodvetést, sőt a következő évi termést is megfertőzhetik. A borsó és a zöldbab általában beforgatható a talajba, sőt a gyökereken található nitrogéngyűjtő baktériumok miatt ajánlatos is, míg a krumpli szárát el kell távolítani. Gondolhatunk másodvetésre, de csak akkor érdemes vele próbálkozni, ha tudjuk öntözni. Ültethetünk ilyenkor még kései káposztát, bimbóskelt, brokkolit, karfiolt, kínai kelt.
A díszkertben figyeljünk oda az elnyílt virágok levágására. Ha erről nem feledkezünk meg, a rózsa például egy hónapon belül újabb virágzó hajtásokat hoz. A levágott részeket nedves homokkal teli cserépbe el is ültethetjük, sikeres gyökerezés után saját magunk által szaporított rózsával gyarapíthatjuk kertünket. A dáliatöveket és a magasra nőtt krizantémokat ki kell karózni, nehogy megdőljenek. Tőosztással már most is szaporíthatók korábban elvirágzott szegfűk, nőszirmok és egyéb évelők.