Búűző nemtudom

A mostani szilvanapon sem lehetett búslakodó embert látni. Pedig lett volna rá okuk a falubelieknek meg általában a beregi, szatmári tiszahátiaknak, mert az idén igencsak kevés szilva termett. Főleg a nemtudom vagy más néven penyigei és a berbencei, melyek köztudottan a pálinka és a lekvár legfontosabb alapanyagfajtái. A tavaszon lefagytak a fák, csak a védettebb kertekben akadt pár szem gyümölcs. De azért annyi maradt, hogy a szilvanapokon is főhessen a lekvár s csúszhasson a pálinka. Igaz, a pálinkák zöme tavalyi meg tavalyelőtti volt, de ez egyáltalán nem baj. Ellenkezőleg, hiszen köztudott, hogy a pálinka annál jobb, minél vénebb.
Tudták ezt a régiek is, és nemcsak a szilva hazájában. Ott is, ahol kevés a gyümölcs, például az Alföld közepén. Az élelmesebb tiszahátiak hajdanán tutajon vitték le a Kunságba, egészen Szolnokig, Szegedig a szatmári, beregi tájak kincseit: a friss és aszalt gyümölcsöt, a pálinkát, a lekvárt. Akkor még nem nagyon kutatták, csak ették a szilvát, de azt tonnaszámra. Sokszor azért, mert nem is igen volt más; ma már azonban tudományos kutatások bizonyítják a szilva ugyancsak kedvező élettani hatásait. Nemrég például a nyíregyházi főiskola molekuláris kutatóintézetének professzora, Dinya Zoltán számolt be egy konferencián a műhely szilvakutatásainak eredményeiről. Közismert, hogy a gyümölcsök és a zöldségek daganatellenes vegyületeket (antioxidánsokat) is tartalmaznak, de a gyümölcsök eme anyagainak összetevői jóval aktívabbak. A nyírségiek kiderítették, hogy a térség legfontosabb tájjellegű gyümölcséből, a szilvából készült aszalvány e tekintetben magasan vezet minden más előtt.
Nehezen lehetne meghatározni, hogy mikor volt a szilva igazi fénykora, de az biztos, hogy nem az utóbbi húsz-harminc évben. A téeszvilágban majd’ mindenki az almában látta a jövőt, a privatizációs zűrzavarban pedig a több száz éves ártéri dzsungelgyümölcsösöket is a megsemmisülés fenyegette. Az elmúlt négy-öt évben mintha kezdene visszatérni a becsülete. A kifogástalanul felújított öreg szeszfőzdékben megint messze földön híres pálinkákat főznek, aszalványból minden mennyiséget el tudnának adni, és a feketére öregített szilvalekvár is mind nagyobb mennyiségben készül. Így hát nem csoda, hogy egyre több kertben bukkan fel újra a szilvafa. Természetesen a nemtudom és a berbencei.