Üzenjük

Diósjenői olvasónknak
Az 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 40/1977. MÉM-rendelet szabályozta korábban a telekhatártól mért ültetési távolságokat. A rendeletet 1998. január 1-jétől hatályon kívül, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe helyezte az FM 106/1997. sz. törvény. Mint ebben a rovatban is többször megírtuk, a szakmailag jól megalapozott törvényerejű rendelet előírásait az önkormányzatok jelentős része változtatás nélkül átvette – erről bárki meggyőződhet az internet keresőprogramjában ültetési távolságok címszó alatt.
Ezzel kapcsolatban azonban olvasóink figyelmét szeretnénk arra is felhívni, hogy az esetek többségében sérelmezett, telekhatárhoz túl közel ültetett fás növények nem minden esetben károsak. A fák átnyúló ágain termett gyümölcs, valamint az ágak faanyaga ugyanis azt a tulajdonost illeti meg, akinek az a telkén belül van – tehát a termést az átnyúló ágról leszedhetik, az ágat akár le is vághatják. Kedvező esetben – főként elaprózott telkeknél – a szomszédok közösen nagyobb fajtaválasztékot is ültethetnek, mint egyenként: az egyik telekre egy fajtát, a szomszédba másfélét, a termésből pedig mindketten részesedhetnek. Az lenne a legfontosabb, hogy egymás érdekeit kölcsönösen tartsák tiszteletben.

Mány János, Budapest
A zöldtrágyanövények közül évelőként, önmagában csak a lucernát ajánlhatjuk. Jó talajban csak az első évben ritkás állományú – ilyenkor gyomlálást igényel –, de a második évtől már erős gyökérzetet és lombot fejleszt, így önmagát gyommentesen tartja. A lekaszált lucerna értékes mulcs (talajtakaró) és komposztadalék. A telepítés harmadik évétől szakaszosan beforgatható a talajba, erről a módszerről régen úgy vélekedtek, hogy felér egy alapos istállótrágyázással.
Zöldtrágyaként kiváló nitrogénkötő növény még a vörös here, a csillagfürt, a szöszös bükköny is. Házi kertben a művelésből kivont terület bevethető ezekkel a fajokkal, de virágzás előtt tanácsos lekaszálni az állományt. Gyökérzete így megerősödik, a lombja is jobban záródik, kevésbé gyomosodik. A továbbiakban, ha kiritkul, csak kaszálni kell a területet, idővel magszóródás útján megtelepedik a környezetre jellemző vadvirágos gyep, amely kevésbé gyomosodik, és lekaszálva minden komposztnak értékes adaléka lesz.
Egy-egy terület feljavítására egynyári zöldtrágyanövény lehet a lóbab és a hajdina. Ez utóbbi nagy, elágazó gyökérzetet és zöldtömeget fejleszt, beforgatva komoly szervesanyagforrás. Jó mézelő növény, virágai vonzzák a levéltetveket elpusztító lebegőlegyeket is, ezért a biológiai növényvédelem értékes növénye. Rövid tenyészidejű a fehérmustár és a facélia, amelyeket – gyomosító hatásuk miatt – a virágzás előtt ajánlott lekaszálni vagy a talajba forgatni.