Üzenjük

Frungel Mátyás, Tiszacsege
A csonthéjas gyümölcsfák mézgásodása számtalan okra vezethető vissza, hiszen a fák szinte minden rendellenességre – magas talajvíz, a fák mélyültetése, vegyszerkárok, fagy- és más sérülések, kórokozók és kártevők behatolása – mézgakiválasztással válaszolnak.
Az okok keresésénél először nézzék meg, hogy a mézgásodás helyén sérülés látható-e? Ha nem, akkor az első három ok valamelyike okozhatja a mézgásodást, amelyet a kiváltó okok megszüntetésével orvosolhatnak. Ha a mézgakiválás a fiatalabb ágakon (nem a törzsön vagy vastagabb vázágakon) mutatkozik, és fölötte ágelhalások láthatók, akkor a hajtáspusztító monília gomba kártételére gyanakodhatunk. Ez utóbbi eddig a cseresznye- és meggyfákra volt jellemző, de az újabb, agresszívabb monília már a többi csonthéjast (szilva, kajszi-, őszibarack) is károsíthatja. Ebben az esetben a beteg ágakat – a gomba behatolása alatt legalább arasznyi egészséges résszel együtt – minél előbb le kell vágni és megsemmisíteni, a vágási sebeket pedig nagyon fontos gombaölő szert is tartalmazó sebzáró készítménnyel kezelni.
Főként az idős fák törzsét és vastagabb vázágait károsítják gyakran a farágó hernyók lárvái, amelyekre a sérülésnél látható kerek röplyukak és a belőlük kiszóródó fűrészporszerű rágcsálék hívhatja fel a figyelmet. Ilyen esetben – mivel a farágó hernyó a lyuktól fölfelé rág – általában egy meghajlított dróttal a kártevő kipiszkálható. Ezután lehetőség szerint kitisztítjuk a sebet, rovarölő szerrel befecskendezzük, majd a kisebb nyílásokat oltóviasszal lezárjuk. A nagyobbakat gombaölő szert is tartalmazó sebzáró anyaggal (Biocera, Vulneron-Cs) kezeljük.

Kozma Béla, drótposta
A veresnadrág csenkesz hazánk száraz területein az ősgyepek egyik alkotója, ennek továbbnemesített fajtája a Puszta veresnadrág csenkesz. Mind a vad, mind a nemesített fajta hosszú életű, alacsony, bokros növekedésű évelő fű. Nagyon jól tűri a szárazságot, a sót és a fagyot, ezért száraz, sovány és szikes talajokon, zöldtetőkön, száraz rézsűkön kevés kaszálással is szép, önmagában is díszítő gyep nevelhető belőle. Négyzetméterenként 8-10 dekagramm magot vetnek belőle, így hamar és szépen besűrűsödik az állomány.
A Puszta fajta magtermesztésével a fajta tulajdonosa, a Szarvason található Öntözési Kutató Intézet foglalkozik. A szélsőséges szárazság miatt a tavalyi termés nagyon kevés volt, már elfogyott, az idei termésről – az időjárástól függően – csak a júniusi betakarítás után tudnak nyilatkozni. Érdeklődni a termesztéséért felelős szakembernél, Sztancsik Annánál lehet a 06-30/979-1031 vagy a 06-66/311-192 telefonszámon.